Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 306 az ő fennhatósága alatt élte át. A gyulai uradalom települései: Békés, Magyargyula, Németgyula és Szarvas oppidumok; Csaba, Doboz, Endrőd, Füzesgyarmat, Gyoma, Körösladány, Mezóberény, Orosháza, Öcsöd, Szeghalom, Tárcsa, Vésztő possessiok. A kétegyházi uradalom 1700 körül került LÖwenburg János Jakab kezére (1699-től 1732-ig Békés vármegye főispánja volt). 1732-ben, halálát követően vejére, gróf Gaisruck Antalra szállott, majd a kincstár visszavette és 1741-ben Andrássy Zsigmond csongrádi alispánnak adta (1744-ben Siklót is megszerezte és fölvette a Siklai előnevet). Az ő fia volt az a Siklai Andrássy István, akit 1770. tavaszán királyi biztosnak neveztek ki a megyébe az úrbérrendezés ügyében. Andrássy Zsigmond halálát követően 1750-1776-ig György fia a földesúr, akinek neve gyakran fölhangzott a megyegyűléseken, olyan sok panasz érkezett ellene jobbágyaitól. A kétegyházi uradalom települései: Kétegyháza és Vári. A szentandrási uradalom eredetileg Száraz Györgyé volt 1719-től, halála után felesége igazgatta, majd 1743-1785-ig leányági örökösödés révén Rudnyánszky József septemvirnek jutott (Száraz Juliannát vette feleségül). A szentandrási uradalom települései: Komlós és Szentandrás. 27 BML kgy.i. IV. I.e. Kétegyháza és Vári úrbéri i. 1768-1769. 28 BML Füzesgyarmat nagyközség iratai, V. 314. A.a. 34. currens könyv 1769-1771. Almássy Dániel levele (1769): "Elkerülhetetlen szükséges/hejk látszik, hogy a következendő urbariális conscriptio előtt, ezen an/h/ectalt, annak fundamentale kilencz punctumjaiból is informáltatván az helységek, capacitaltassanak a lakosok benne még előre, hogy annyival is inkább könnyebb feleletet tehessenek a helységek, mely feleletet addig is magok/ha/k papirosra tévén." 29 BML Mezóberény nagyközség iratai, V. 326. A.b.5., currens levelek 1756-1774. Ribiczey Pál 1769. okt. 3-i keltezésű levele: "Fölséges Királyi Tanács urbárium iránt bizonyos punctumokat T.Ns. Vármegyének submittalt, mely punctumokra berekesztett currensemben rendrűl rendre, de puncto ad punctum Bírák Uraimék replicat scriptotenus adni és felelni el ne mulassák." 30 0L Harruckern család levéltára (továbbiakban P 418) S 177-178. 31 BML Mezóberény nagyközség i. V. 326. A.b.5. currens levelek 1756-1774. 32 BML kgy.i. IV.I.e.3. Tótkomlós úrbéri i. 33 Az úrbéri kérdőpontokra adott válaszok alapján. 34 BML kgy.i. 1770/35. A kinevezést tudató levél 1770. február 1-én kelt, Pálffy Miklós nádor aláírásával. 35 BML Füzesgyarmat nagyközség i., V.314.A.a.34. currens könyv 1769-1772. 36 Az 1770-es kiegészítő válaszok dátumozása alapján. 37 BML Füzesgyarmat nagyközség i. V.314.A,a.34. currens könyv 1769-1772. 38 Az 1770-es kiegészítő válaszok alapján. 39 BML kgy.i. IV.I.e.3. Szentandrás úrbéri iratai között. 40 BML kgy.i. 1771/232. 41 Pauly i.m. 28-29.