Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

ELEK LÁSZLÓ: A békésszentandrási felkelés irodalmi emlékei

- 91 nak parancsoló Pérót, a hatalom vakbuzgó mániákusát. Magába bolonditja mindkettőt, és addig húzza az időt, addig szövögeti, addig bonyolitja az egymás leleplezéséhez vezető cselekményt, mígnem Péró alvezérei és katonái a király hűségére esküt tesznek, s a dölyfös, marcona vezér -serege nem lévén- harc nélkül megadja magát. Ez lett a nemes felbuzdulásból és az erdőhegyi csatából! A 47 szereplőből mindössze Vértesi és Péró alakja a történelmileg ismert, továbbá a feltehetően Handtkóval azonositható várkapitányé: Rankóé. Talán-talán hitelesnek vehetjük a sok kalamitás után felismerhetetlen álöltözékben hazasettenkedő Forray Gábor alispánt is. A többi 43 költött személy, Jókai szüleménye; ő teremtette és ruházta fel többnyire esetlen, félszeg tulajdonságokkal őket. Nagyon érdekes a darab keletkezésének históriája. Szabó László Jókai élete és művei című, 1904-ben -vagyis a nagy regényíró halála évébenpublikált tanulmányából tudjuk, hogy a meglehetősen gyenge drámát a szerző gáláns lovagias gesztusnak szánta. Vele akarta kiengesztelni az aradi asszonyokat, akik a véderő vitában 1889-ben elmondott s a közvélemény részéről is nagy felzúdulással fogadott pecsovics, kormánypárti beszéde után elhatározták, hogy többé semmit sem olvasnak tőle. Az író erre, hogy kifogjon rajtuk, megírta az emiitett vígjátékot. Egy nagy életmű, mint amilyen a Jókaié volt, természetesen minden elvre, minden élethelyzetre adhat magyarázatot. Van olyan műve neki is, amelynek szereplője ezt a felháborító elvet vallja: "A rabszolgaság egészen relatív dolog; attól függ, érzi-e a terhét az, kire rá van mérve". Más szóval: "A megszokott rabság - nem rabság". Vértesiek, úgy tűnik, nagyon is érezték és tudták, mi az, azért keltek fel ellene. Máshol ezt vallja: "A hazugság a gyöngék fegyvere", s ez igaz is. Csak azt nem értjük: ha valójában így gondolkodott, hogyan tudott éppen ő, ki mélyen átérezte 48 demokratizmusát s benne a népi hazaszeretet szépségét, komédiát csinálni a szentandrási felkelők népi tiltakozásából, amely nem az országos elégedetlenség hiánya, hanem mindenekelőtt a szervezkedés lokális jellege és az idő rövidsége miatt nem tudhatott helyi jellegű parasztmozgalomból országos méretű forradalommá válni.