Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

ELEK LÁSZLÓ: A békésszentandrási felkelés irodalmi emlékei

- 90 feljegyzése azt mondja Vértesiről, akinek többedmagával sikerült megmenekülnie az erdőhegyi csatából, s akit Klósz Mátyás gyulai alispán szerint a Bihar megyei telegdiek mészárolták le menekülés közben, hogy a nép úgy tudja, még Burkus-országba (Poroszországba) is kijutott. Ott is kitűnt a vitézségével. Beszélték például, hogy a 7 éves háborúban (1756-1763), amikor a burkusok a császári seregekkel egymás mellett táboroztak, egy "éltes huszár többször kijött" a burkusok közül, s magyar nyelven egy szál kardra -párbajra- hívta ki a császári vitézeket. Különösen egy büszke német kapitányt akart volna megleckéztetni, aki azonban nem érzett kedvet a viadalhoz. Helyette a legénye jelentkezett. Vele meg az öreg burkus nem tartotta ildomosnak a harcot: "Te, fattyú, én téged nem hivtalak. Gyermeki idődnek köszönd, mert különben megemlegettettem volna veled a szentandrási bíró korbácsát! Erre az ifjú így felelt: "Én a szentandrási bíró fia vagyok". így talált egymásra apa és fia. Majd a császári táborhoz közelebb menve, ekként szólt a vén burkus: "Szedtevették! Nincs köztetek katona! Egy volt, az is az én fiam; azt sem hagyom köztetek". Ezzel mindketten elrugtattak a burkusok közé, s végképp ott maradtak. A történelmi hűség ellen a legsúlyosabb vétséget véleményünk szerint a nagy mesemondó: Jókai követte el, aki 1891-ben a szörnyű vérengzéssel elfojtott népi ellenállásról, elképesztő módon, ún. történelmi vígjátékot, valójában 3 felvonásos bohózatot írt: Az aradi hős nőket. Nincs ennél szánalomra méltóbb bagatellizálása Vértesiek emberséget és igazságot követelő harcának. Bizarr ötlettel, nem törődve a 12 akasztással, a kerékbetöréssel és felnégyeléssel, a sokakat érintő súlyos rabsággal - egyszerű szerelmi kalanddá süllyesztette a tragikus kimenetelű harcot, amelyet -szerinte- a rác katonák helyett az aradi hős nők vívtak meg, - élükön Rózsa asszonnyal, Forray Gábor aradi alispán szépséges feleségével, aki a komédiában orruknál fogva vezeti mind Abdahabad angyal megszállott prófétáját: Vértesit, mind a 10.000 szerezsán-