Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 555 pet az anyakönyvek vezetése előtti időszak meglevő keresztnévállományáról, ami a férfiak esetében biztosabb alapot nyújt következtetések levonására, mint a nőknél. (Bizonyos alapvető tendenciák érzékeltetésére azonban ezek az adatok is alkalmasak, ha a férfi és a női neveknek a születési anyakönyvek alapján készített névgyakorisági sorrendjét is figyelembevesszük.) A XVIII. századi női keresztnévadás vizsgálatánál még érinteni fogjuk, azonban itt is megállapítható, hogy a leánygyermekek számára választott egyes nevek száma jóval kevesebb, mint a férfineveké, az 1728-1799 között megkeresztelt 3910 leánygyermek számára mindössze 47 egyes női névből választottak szüleik. így a halotti anyakönyvből kiírt 13 egyes keresztnév és 1 kettős név ennek a tendenciának megfelel. A 4.SZ. táblázatban a férfinevekhez hasonlóan egymás mellett szerepeltetjük a halotti és a születési anyakönyvekből kigyűjtött egyes női keresztneveket. Mindkét forrásban a leggyakoribb keresztnév az Erzsébet, a Katalin, az Anna és a Mária. Az Erzsébet, Katalin, Anna gyakorisági sorrendje ugyancsak megegyezik mindkét forrásban (1-3.) A halotti anyakönyvben^,. 4. helyen szereplő Ilona a keresztelési anyakönyv névgyakorisági sorrendjében a 12. helyre esik vissza, míg a Borbála a 8. helyről az 5-re lép elő. A Juditha, amely a Judit egyik névváltozatának tekinthető, ebben az alakban nem szerepel a születési anyakönyvekben a század folyamán, Juditként viszont igen. A halotti anyakönyvből kigyűjtött egyes női nevek közül 12 szerepel a keresztelési anyakönyv alapján összeállított névgyakorisági táblázatban. így a halotti anyakönyvből a keresztelési anyakönyvek vezetése előtti időszakra vonatkozóan megismert egyes női keresztnevek csupán alig egyharmadát mutatják meg a XVIII. század folyamán adott egyes női neveknek. (Azonban az Apollónia (1728), Brigitta (1728), Dorottya (1736), Éva (1729), Margit (1732), Orsolya (1731) a keresztelési anyakönyvekben való megjelenésük dátuma alapján valószínűsíthetően már előfordult a keresztelési anyakönyv vezetése előtti években is, csak a halotti anyakönyvek hiányos adatközlése miatt nem mutathatók ki.) Összefoglalóan megállapíthatjuk tehát, hogy a keresztelési anyaköny-