Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 556 vek vezetése előtti évekből megismert férfi és női egyes keresztnevek gyakorisága, összetétele az ismertetett források hiányai ellenére is utalnak azokra a sajátosságokra, amelyek az egész XVIII. század folyamán megmaradnak a névadásban. Egyben visszautalnak arra a gyakorlatra is, amelynek számos elemét a városba betelepülők régi lakóhelyükről hoztak magukkal. 3. Keresztnévadásí szokások a keresztelésí anyakönyvek alapján Amint a bevezetőben utaltunk rá, Gyulán 1728-ban kezdődött meg a keresztelési anyakönyvek vezetése, a magyar- és a németváros egy plébániához tartozott. A század folyamán az anyakönyvek vezetési gyakorlata többször változott. A németek anyakönyvi adatait 1745-től több-kevesebb megbízhatósággal a nevek alapján tudjuk elkülöníteni, csak 1775-től vezetik két város bontásban az adatokat, így csak innen tudjuk megbízhatóan elkülöníteni a magyar illetve a német etnikum névadási szokásait. Miután 1775-ig megbízhatóan zömében a magyar etnikum adatait ismerjük, az elemzésben csak a fenti dátumtól tudunk rámutatni a gyulai németek névadási szokásainak néhány jellemző vonására. Az anyakönyvekből kigyűjtött keresztnevek az alábbi megoszlást mutatják 1728-1799 között: Férfi Nő Egyes nevek 4608 91,229 % 3910 82,200 % Kettős nevek 432 8,552 835 17,500 Hármas nevek 11 0,021 6 0,210 Négyes nevek 1 0,008 1 0,090 5051 100,000 X 4752 100,000 % A kimutatásból jól látható, hogy a XVIII. század során született közel tizezer fiú és leánygyermek többsége egy nevet kapott a keresztségben (János, József, Mihály, Erzsébet, Katalin, Anna stb.). Az összes keresztelések alig több mint egy tizedében kettős nevet kaptak az újszülöttek (János András, János Antal, József András, József György,