Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)
BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században
- 554 vértanú (1776), Izsák (1768), János Bapt. (1764),/29/ János ev. (1755), János Nep. (1755),/30/ Jeromos (1796), Kajetán (1789), Kandid (1778), Károly Magnus (1782),/31/ Kelemen (1786), Krizogonus (1786), Krisztián (1747), László (1734), Lénárd (1754), Leonard (1775), Lipót (1771), Menyhért (1740), Orbán (1745), Pantaleon (1746), Reinhard (1786), Salamon (1787), Sándor (1742), Sebestyén (1756), Simeon (1790), Tóbiás (1748), Tivadar (1789), Vencel (1781), Vilmos (1750), Vince (1750), Vitus (1734), Zakariás (1759), Zsigmond (1758). A nevek után zárójelben feltüntettük a keresztelés! anyakönyvben való megjelenésük dátumát is, eszerint a két forrásból hiányzó keresztnevek többsége a század második felében jelenik meg a keresztelési anyakönyvekben és a névadási gyakorlatban. Ez azt azonban nem zárja ki, hogy ilyen férfinév nem lett volna már korábban is Gyula katolikus közösségében, csupán azt kívánjuk jelezni, hogy a feltüntetett időpontban él vele először a gyermekét megkeresztelő szülő és ezzel válik kimutathatóan részévé a Gyulán élő keresztnévadási gyakorlatnak. Az egyes keresztnevek megjelenéséről a névadási gyakorlatban külön szólunk majd a későbbiekben, annyi azonban az elmondottak alapján megállapítható, hogy az összeírásokban és a halotti anyakönyvben a XVIII. század folyamán adott egyes férfi keresztnevek közel 40 Va előfordult. A halotti anyakönyvekből kigyűjtött 53 keresztnév közül mindössze 14 a női nevek szama. (678 névvel ellátott férfi 38 nevet, 88 névvel ellátott nő 14 nevet viselt.) Itt ismét emlékeztetünk arra, hogy a halotti anyakönyvből az elhalt felnőttek neve mellett kigyűjtöttük a házastárs, (férj) illetve az elhalt gyermek apjának keresztnevét is, a gyermekét akkor nem, ha 1728, a keresztelési anyakönyv vezetése után született, így a férfinevek nagyobb számát az is okozza, hogy gyermekhalandóság esetén csak az apa nevét közli az anyakönyv, a gyermek anyjáét nem, illetve az elhalt felnőtt férfi házastársának neve az esetek nagyobb részében az 1728 előtti házassági anyakönyvek hiányában nem állapítható meg. Az említett problémák ellenére mégis az ismertetett megoldást választottuk, mivel véleményünk szerint így kapunk teljesebb ké-