Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 352 nyire négy szekérrel és melléje szükséges kézi munkásokkal. Annak uterina pedig Szentes/l/ mellett lévő M/é/1/tósá/gos Uraság vámja gáttyainak reparatiojára rendeltettünk. 5 igy már most a hetelés helyet, a gátok/na/k reparátioját, a midőn tőlünk kivántatik (a gátnak egy darabja részünkre ki mutatva lévén) végben viszük. De ellenben, ha lakos/a/ink közül valaki arra talál menni, a vámot nem szokta fizetni. Ezen feliül jelentett contractus előtt való más contractusunk is, a melly 1762. esztendőben adatott ki és tartott (a mint sub N. 2. ki teczik) 1767. esztendeig. Ezen két rendbeli contractus előtt pedig, hogy illyes valóságos contractusok lettek volna, nem tudgyuk, hanem emlékezünk, hogy csak könyvecskék voltak szokásban, amellyekben minden adózásink esztendőnként be Írattatni és mi adózni szoktunk/így/. Mellynek hiteles bizonyságára azon könyvecskének párját, a melly 1750. esztendőtül fogva 1761-ig szokásban volt, sub N. 3. ide rekesztyük. Ezeknél régiebbek nálunk nem találtatnak. Ad 4. 1. Számos földeink vannak Eötsödi határban, Tatár-Szállási diverticulumban és Veres-egy-házi pusztának azon egy negyed részén, a mellyet régtül fogva bírunk. Ezeknek három negyed része jó és mind tiszta búzának, mind pedig egyéb életnek meg terméssére alkalmatos. 2. Kaszálló réttyeink a szántó földek között való parlagokon, a mellyeket, nem lévén egyéb kaszáló rétyeink, hadni szoktunk, vannak. Ezeknek három negyed része jó és a marhák hizlalására alkalmatos füvet termő, nintsen is a víznak árja alá vetve. 3. Az ell adásra alkalmatos helyek és városok távul vannak tülünk. 4. A közönséges legelő mező, vagy is be járó marhák/na/k nyomássa, egyéb marháinknak legelő mezejével egy tagban lévén, ezeket egyeránt szoktuk mindennemű marhainkal élni. Ez pedig Eötsödi és Tatár Szállási határon, ugy nem külömben az egész Fejéregyházi pusztán (azon szántó földeken kivül, a mellyek mint egy 90 posonyi mérő élett alá az hellység közönséges /közös/ szükségére ezen pusztának külső végén tartatnak) vagyon, s tulajdonságára nézve marháink/na/k legeltetésére alkalmatos. De már most, ha midgyárt a Tiszának és Körős vizinek árjával ell nem szoríttatnék is, marháinknak rajta járó számához képest anyival szűkebb, mivel Báboczkai puszta, a mellyet edig birtunk, törvény szerént a Földes Uraságtul ell esett./2/ 5. Marháinknak alkalmatos itatási /itatói/ vannak a Körösen. 6. Sem tűzre, sem pedig épületre való fánk nintsen. 7. Töbnyire lakossaink/na/k vannak szőlleik. 8. A makkoltatásban nálunk mód nintsen, e tájon erdők nem lévén. 9. A tized adás emlékezetünkre nem volt szokásban. 10. Hasznos gyümölcsössei és káposztát s egyéb zöldséget termő kerjeik nintsenek a lakosok/na/k. 11. Nádunk és nádasunk nintsen. 12. Ollyas só ház nintsen közel hozzánk, a mellybűl a só hordással alkalmatosságunk volna valamit szereznünk. 13. Fabrica sincs e tájon. 14. A Körős vize határunkon által follyván, vagyon módunk mind tűzre, mint épületre való fát képes áron szerezni. 15. A jó bor termő hegyek leg alab 12 mért földnyire vannak tőlünk.