Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 353 ­16. Erdeink és hegyeink nem lévén, a szén és mész égetésben mód nint­sen. 17. Vagyon az hellységnek Tatár Szállásán az ország uttya mellet egy csapszék je árenda alat. Ezen kivül köz szükségre 90 posonyi mérő alá való földgye és 100 emberre való kaszálója. 18. Kender ásztatásra elegendő vizünk vagyon. 19. Vizi malmok sem hellyben, sem pedig circiter 3 mért földnél köze­lebb nintsenek, hanem vagyon hellyben 7 száraz lisztes és egy kása ma­lom. 4 különös/egyéni/ gazdáké, 4 pedig a hellységé, árenda alatt. Az hellységnek maleficium/a/i és kárvallás/a/i 1. Szántó földeinknek egy negyed része székes és viz járásos, azért is ezeknek ritkán vehettyük hasznokat, mert még gátokkal sem lehet a viz­nek árjátul azokat meg menteni. Ugarokat ez élőt sem hagyhattunk, mi­vel a kaszálóink/na/k is a szántó földekbül kölletett ki telni. Ez után pedig anyival inkább nem hagyhatunk, mivel Báboczkai puszta tő­lünk ell esvén, nagyon meg szűkült határunk. 2. Hasonlóképpen kaszálóik/na/k egy negyed része székes és viz állásos lévén, nem terem olly bőv és alkalmatos füvet mint a többi, s nem is vehettyük ezek/ne/k hasznokat, sem különös száraz, sem pedig rendetlen árvizes üdőkben. 3. Az ell adásra alkalmatos helyek és városok leg aláb 12 mért földnyé­re vannak hozzánk. 4. Mindennemű marháink/na/k legelő mezeit a viznek árja tavaszonként meg szokta szoréttani, de másként is, rajta járó marháink/na/k számá­hoz képest föllyeb meg jelentett /már említett/ pusztának tőlünk ell eséssévei meg szűkült. 5. Sem fánk, sem nádunk a határban nintsen. 6. Ország uttyán kivül lévén, szekerezéssel sémit sem kaphatnak a lako­sok. Egyéb kézi munkábul sem egyébkor, hanem kaszáláskor némelly áren­dás pusztákon, de igy is igen keveset. 7. Mivel a vizi malmok, a mellyek közelebb vannak hozzánk, töbnyire al­kalmatlan helyeken vannak, kentelenettetünk töbnyire ide haza a száraz malmokban örleni. Ad 5. Éppen meg nem határozhattyuk, menyére való szántó fölgye és kaszálója vagyon egy s egy gazdának közöttünk. Mivel már most azokra való nézve, a kiknek ell essék /így/ szántó földgyeik/3/, uj intézést kölletik ten­ni mind szántó földekben, mint pedig kaszállóban. Egyaránt nem szoktuk a szántó földeket és kaszálókat esztendőnként osztani, a mellyek méne­müsége ki teczik a negyedik punctumbul. Ad 6. A szántást kölletik töbnyire 6 vonómarhával végbe vinni. Ad 7. A tized adás itten szokásban nem lévén, kilenczeddel tartoztunk min­denbül: búzabul, árpábul, zabbul, kölesbül, kukoriczábul, lentsébül, borsóbul, babbul szemül. Borbul, báránybul, méhbül, kenderbül, káposz­tábul, veres és fokhagymábul, répábul és retekbül, mellyet vagy in na­tura meg attunk, vagy árendáltunk. Ezen feliül 20 pár tekenyős bikát

Next

/
Oldalképek
Tartalom