Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 314 13. Semminemű fabrica ezen a földen nintsen. 14. Ollyas folyó vizünk nintsen, a mellybül vagy hajózás vagy láphozás által valamit szerezhetnénk. 15. Promontoriumok, vagyis alkalmatos bort termő hegyek hozzánk közel nintsenek. lé. Szén és mész égetésben módunk nintsen. 17. Vagyon az helységnek az ország utyán a Bűnkősd/2/ hidgya mellett egy korcsmája árenda alatt. Ezen kivül 90 posonyi mérő alá való szántó földgye és 150 emberre való kaszálója köz szükségére. 18. Vagyon kender ásztatásra elegendő vizünk. 19. Vagyon 9 száraz malma a helységnek árenda alatt. Ezen kivül egy mélyföldnire /mérföldnyire/ vagyon hozzánk egy vizi malom. A helységnek maleficium/a/i és kárvallás/a/i 1. A szántó földek iránt semmi panaszunk nintsen. 2. A mint már meg mondottuk, egyébb kaszálóink nintsenek azoknál, a mellyek/et/ a szántó földek között kéntelenségbül hagyni szoktunk. Ezek közül is az ujabb pallagok többnyire csak kórót teremnek és máskép is olly kevés szénát takarhatunk, a melly épen nem elegendő marháinknak kiteleltetésére. Azért kenteiének vagyunk más határokon is szénát szerzeni, vagy pedig szükségünket szalmával toldani. A midőn az ár viz határunkat nagyon el nem nyomja, ollyankor a marháink legelő mezeinek allyasabb /alacsonyabban fekvő/ helyeibül szoktunk ugyan egy darabot el szakasztani, 's el osztani. De ez is olly kevés, hogy a leg jobb gazdának sem jut több belőle egy szekér szénánál, az is nagyobb részén sás. 3. El adásra alkalmatos helyek legközelebb 8 's 10 mélyföldnire vannak hozánk. Ezeknek is többnyire alkalmatlan útyai vannak. 4. Marháinknak közönséges legelő mezeje nagyságára való nézve elegendő volna, de mivel eztet (azon kivül, a melly az helység körül mint egy két dűlő földnire vagyon) közönségessen a viz járni és rajta meg állapodni szokván, elsovánitya, elegendő nem lévén marháink táplálására, marháinkat többnyire az ugar földeken, az után pedig a tallókon legeltetni kénszerittetünk. Gulabéli marháinkat pedig és méneses lovainkat Nemes Kereki pusztán legeltetyük, de ez is nagyobb részént haszontalan székekből ál, és a viznek árja alá vagyon egészben vetve, annyira, hogy mihelest a viz meg árad áztat azonnal el boritya és marháinkat rajta meg szoritya. 5. Nem hogy fajézásunk /faizásunk/ és nádunk volna határunkban, de még fűteni való gazt sem takarhattunk határunkban. 6. Szekerezésbül épen semmit, egyébb kézi munkábűl pedig igen keveset szerezhetnek lakosaink. 7. Mivel helyben lévő száraz malmainkban az őrlést nehéz munkával kölletik végben vinni, és a szomszédban lévő viz/1/ malom gyakorta el szokott állani, de másként is igen szorgos, azért kéntelenitetünk két 's három mélyföldnire és többnyire alkalmatlan utakon őrlés kedvéért járni. Ad 5. A szántó földek közöttünk negyed részekre/3/ már régtül fogva el lévén