Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 315 ­osztva, jólehet a belső fundusok nintsenek illy formán el intézve. Mind az által az Uraság terhét ezen elosztás szerént szokta kiki visel­ni, igy nem is szoktuk a szántó földeket osztani esztendőnként, hanem a midőn az ár viz engedi, oszthatunk minden esztendőben a marha járás­ból el szakasztván valami kevés kaszálót. Szántó földeink/ho/k pedig és kaszálóinknak tulaidonságát meg lehet látni föllyebb, ez iránt adott feleletünkben. Sarjút azért nem lehet kaszálnunk, /mert7 a parla­gokon a mellyeken mi kaszálunk, második kaszálásra nem nő alkalmatos fü. Ad 6. Szántást többnyire 6 vonyós marhával kölletik végben vinni. Ad 7. Kilenczedet minden féle termésbül, búzabul, árpábúl, zabbúi, kőlesbűl, kukoriczabúl, lentsébűl, borsóbúi, babbúi szeműi; káposztából, répá­ból, /borbul!7/4/ báránybúi, méhbűl és kenderbűi tartottunk. Ezen fe­lül esztendőnként 30 pár tekenyős békát váltottunk meg, 9 X-ral pár­ját. És a midőn repartitio szerént szoktunk adni konyhára valókat, ugy mint ez idén: 400 tojást, 10 tyúkot, 30 csirkét, 3 kappant, 3 pujkát, 8 ludat, 6 kátsát, 30 icze olvasztott vajat, 40 font iróssát, /irósat - ti. írós vajat? 1 borjut, 1 bárányt, 2 malaczot administraltunk. A tized adás, a mint meg mondottuk, itten eddig szokásban nem volt. A ki­lenczed pedig, vagyon-e ususban ezen Nemes Vármegyébül lévő egyébb Föl­des Uraknál, azt nem tudjuk. Jegyzetek 1 A Gyuri pusztát osztották meg Berény és Békés között 1767-ben. 2 Békés vármegye térképén (1.melléklet) Körösladánytól délre, Mezőbe­rénytől keletre található. A Sebes Körösbe vezette le a vizeket. 3 Lásd az 5. kérdőpontra (1769) adott választ. 4 A Harruckern-másolatból hiányzik a borkilenced, de a községi anyag­ban levő példányban föl van tüntetve. BML M.berény nagyközség i. V. 326. A.D.5., currens levelek 1756-1774. Békés 1770. október 22. Ad 2. Igenis contractus szerént tartatván, ab anno 1768, ezen sub N. 1. ide rekesztett contractus szerént tetszük tartozásunkat, és ezen főlyűl a mint az el múlt esztendőbeli feleletünkben a harmadik kérdő punctumra elől adtuk, mint egy 27, vagy 28 esztendőtűi fogva bizonyos üdőben he­telő szekereket, ezekhez szükséges manualistákat, és egyébbkor is a mi­re és hová az Uraságtúl kivántatik, szekereket és gyalog sorban szolgá­ló embereket adunk. Első valóságos contractust a Földes Uraság 1762. esztendőben adott ki és e/z7 tartott 1767-ig, a mint eztet azon sub N. 2. ide adnectált contractusnak párja meg mutatya. És jó lehet annak előtte is emlékezetünktűi fogva az Uraságai tett egyezésünk szerént tartattunk, mind azon által formális contractusunk nem volt az Uraság­túl 1762. esztendeig, hanem mindennemű praestatióink azon üdőben az

Next

/
Oldalképek
Tartalom