Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

CSEH EDIT: A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra

- 307 42 Lukács Zs. i.m. 15-16. 43 uo. 82. 44 uo. 17-18. 45 Wellmann I.: A parasztnép sorsa... 68. Nagy erőt hordoztak az egyezségek a jobbágyszökés megakadályozását illetően, mivel a sátorfáját fölszedő paraszt helyett (szolgáltatási kötelezettségeinek elmulasztása esetén), ott maradt lakótársainak kellett a terheket átvállalni. 46 Fodor M. i.m. 281. 47 Karácsonyi i.m. 349. 48 OL P 418 A 12 - a gyulai uradalom helységeinek három évre szóló szerződései 1762-1775. Kontraktusok találhatók még a BML közgyűlési iratainak úrbéres anyagában is, valamint a községi iratokban. 49 BML Mezőberény nagyközség i., V.326.A.c.2. libellus 1750-1762. 50 Implom i.m. 84-85. Közli a németgyulaiak taksakirovását az 1750-61. évekre, valamint kontraktusaikat 1762-1770-ig.; BML kgy.i. IV.I.e.1-3. Doboz, Endrőd, Gyoma, Szarvas libellusainak extractusai. 51 BML kgy.i. IV.I.e.3. Szarvas úrbéri i., 1725- és 1744-es kontraktusok másolatai.; OL P 418 S 177-178. 52 BML kgy.i. IV.I.e.3. Szentandrás és Tótkomlós úrbéri i. 53 A vári románokat Löwenburg János Jakab egyik tisztje telepitette le 1724-ben, létrehozva ezzel Kétegyháza possessiot. Karácsonyi i.m. II. 181.; Ardelean József János: Kétegyháza község monográfiája (ford.: Csobai Lászlóné) Bibliotheca Bekesiensis 27. Békéscsaba 1986. 37. 54 Orosz István: Berettyóújfalu agrárviszonyai a XVIII-XIX. században. In: Berettyóújfalu története (Szerk.: Varga Gyula). Berettyóújfalu, 1981. 243.; Soós Imre: Heves megye községei... 43.; Varga János: A földközösség megerősödése és bomlása a 18. században. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711-1790. (Szerk.: Spira György) Bp., 1952. 7-48.; Wellmann Imre: Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. Agrártörténeti Szemle 1961. 344-370. 55 Tagányi Károly: A földközösség története Magyarországon. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle I. évf. 1894. 209. 56 Orosz István: A "rideg" tanya. In: A magyar tanyarendszer múltja (Szerk.: Pölöskei Ferenc, Szabad György). 194-198; Orosz I.: Az alföldi mezővárosi parasztság termelési eljárásai a XVIII. században és a XIX. század első felében. In: Falvak és mezővárosok az Alföldön. (Szerk.: Nóvák László, Selmeczi László). Nagykőrös, 1986. 403-416. 57 Rácz István: A tanyarendszer kialakulása. In: A magyar tanyarendszer múltja. 115-116. 58 Kis Décsi, Nagy Décsi és Kondorosi szállások fölégetéséről vallottak tanuk 1731-ben. BML közgyűlési jegyzőkönyv, 1731. 460-465.; 1738-ban elrendelték Békés mezőváros szállásainak összeírását. Hajnal István: Békés város 1714-től 1800-ig. Békés Vármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve 1876/7. 59-113.; Markovicz Mátyás szarvasi tanyákról írt 1748-ban.