Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

GOMBOS JÁNOS: A XVII-XVIII. századi felvidéki népességmozgás és Tótkomlós újratelepítése szlovákokkal

- 20 Péró-felkelés és az 1739-es pestisjárvány miatt a betelepítés nem 78 járt kellő eredménnyel, Száraz György után Rudnyanszky József vállalkozott arra, hogy "megbízhatóbb adóalanyokkal", szlovák jobbágyokkal 79 telepíti újra Békésszentandrást. Rudnyanszky József több felvidéki megyében próbálhatott toborozni telepeseket. Erre enged következtetni az a tény, hogy 1744-ben Nógrád megyéből mintegy 20 család szökött meg nagyjából egyidőben Békésszentandon rásra, ahová 1741-től folyamatosan érkeztek (többnyire Nógrád megyéből) a szlovák telepesek, de a nagycsalád Pest megyében, sőt az északibb megyékben (Zólyom, Gömör, Nyitra,...stb.) élő tagjai közül is sokan csatlakoztak. Rudnyanszky József álláspontja az újratelepítéssel kapcsolatban, "menetközben" sokat változott. Beházasodva a Száraz-családba, kezdetben megelégedett a békésszentandrási uradalom bérletbe adásával, ami tekintettel a magyar vágómarha jó nyugat-európai piacára, biztos pénz volt. Az uradalom erőteljesebb betelepítéséhez anyósa halála után, 1743-ban fogott, amikor immár szabad kezet kapott az ura81 dalom irányításában. Nem kívánta azonban Békésszentandrást teljesen betelepíteni, mert tisztában lehetett azzal, hogy az új telepeseket hamarosan követik majd a fent északon maradt rokonaik, egykori földijeik. Ezzel azonban allódiális földjeinek épségét, az allódium létét ve82 szélyeztették volna. A Rudnyánszky-allódiumra vonatkozó iratanyag hiányában ezt a feltevést csak néhány levél látszik alátámasztani. Az utasításnak megfelelően a tiszttartó korlátozta a rokonok nyomán Békés83 szentandrásra érkező szlovákok letelepedését. Rudnyanszky József uta84 sításainak tett eleget akkor, amikor csak azután engedte a faluba a szlovák jövevényeket letelepedni, miután anyagi körülményeikről, a sa85 ját hasznára is gondolva, meggyőződött. A Békésszentandrásra érkező szlovák jobbágyok között nem egy olyan akadt, aki követte egy-két évtizeddel korábban már a környéken (Békéscsabán, Szarvason, Mezőberényben) megtelepedett rokonát. ' Rudnyanszky telepítő politikájának következményeként a később érkezett, kívülrekedt rokonok a környező településeken telepedtek le. 1746-ra az evangélikus és katolikus szlovákok, valamint a református