Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

GOMBOS JÁNOS: A XVII-XVIII. századi felvidéki népességmozgás és Tótkomlós újratelepítése szlovákokkal

- 19 64 1560-ban, amikor ezen a tájon már a török volt az úr. Az öt puszta, illetve település alkotta később a békésszentandrási uradalmat. Amikor a XVII. század elején a Paksy-család fiúágon kihalt, a békésszentandrási uradalmat (benne Komlós pusztával) a leányági örökösök, előbb Daróczy Zsigmond, majd Száraz György, végül Rudnyánszky József örökölték. Az öröklés azonban nem volt zavartalan. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc után a gyakorlatilag gazdátlanná vált uradalmat a Királyi Kamara vette birtokba a király számára, a bevett jog szerint. Daróczy Katalinnak dokumentumokkal kellett bizonyítania 68 birtokjogát. Ennek köszönhetően "...Harruckernt megelőzve, 1719-ben 69 ez uradalomra adománylevelet kapott." A Rudnyánszky-család ősi birtokai Nyitra és Trencsén megyék határán, a Fátrához tartozó rudnói hegység tövében, a rudnói völgyben húzódtak, amely völgyről nevüket is kapták. Rudnyánszky Zsigmondtól (1700-1724.) a családfa kétfelé ágazik. Egyik fia, József (Tótkomlós betelepítője) Pestre költözött, ahol magas hivatalt töltött be (a Hétszemélyes Tábla tagja volt). Testvére, Sándor Nyitra megye főispánjaként a nyitra-trencséni ág alapítója. Rudnyánszky József Száraz Júliát feleségül véve jutott a békésszentandrási uradalomhoz. Eleinte anyósától bérelte az uradalmat évi 600 fo72 rintért, annak haláláig. Mivel Rudnyánszky József, illetve felesége Száraz Júlia törzsbirtokai messze Békés megyétől, főleg Pest megyében, illetve Észak Magyarországon voltak, kezdetben a békésszentandrási uradalmat örményeknek adták ki bérletbe, akik eladásra szánt vágóállataikat legeltették ott. Maga Rudnyánszky József ritkán látogatott el békésszentandrási uradalmára, kormányzását tiszttartójára, illetve József nevű fiára bízta, akinek Békésszentandráson, az uradalmi székhelyen udvarházat is építtetett. A békésszentandrási uradalmat már Száraz György, Rudnyánszky apósa be kívánta telepíteni. Az első telepesek, Kábáról jött református ma75 gyarok, 1721 és 1724 között telepedhettek le Békésszentandráson. Ezt látszik alátámasztani az az ugrásszerű növekedés, ami az említett két év összeírásaiban szereplő adófizetők számában mutatkozik. Miután a