Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

GOMBOS JÁNOS: A XVII-XVIII. századi felvidéki népességmozgás és Tótkomlós újratelepítése szlovákokkal

- 14 megélhetési gondok miatt hagyta el a Felvidék hegyes övezetét. Fennmaradt jónéhány szerződés, többek között a Nógrád Megyei Levéltár őrizetében, amely nógrádi földbirtokos és északról jött szlovák jobbágy között jött létre. A tényezők felsorolásakor meg kell említenünk a nagycsalád rendszerét, amely lehetőséget teremtett a szlovák jobbágycsalád számára a földművelésre, az állattartásra, a kereskedelemre egyszerre. Az adott telken együtt élő több generáció együttes erővel könnyebben teljesí25 tette a telek után járó adó-, és robotkötelezettséget. Amíg a család munkabíró tagjainak egyik része földet művelt, addig a másik rész egyéb jövedelemforrás után nézhetett. A mostoha életkörülmények is megkövetelték ezt a szervezeti formát. A nagycsaládból váltak ki és oda tértek vissza a megélhetésüket idénymunkával keresők is. Buda visszafoglalását, a török kiűzését követően megindult az elmenekült lakosság visszaáramlása a Felvidéken. Jónéhány, jobbágyszökéssel foglalkozó úriszéki jegyzőkönyvben -mint a jegyzetben szereplő esetében is- a jobbágy szülőföldjére való visszatérésének idejét a török el26 űzéséhez kapcsolják. A felszabadulást követő évtizedekben a Felvidék déli megyéi, illetve Pest megye egy része népesültek be először a szomszéd északi megyékből (Zólyom), illetve még messzebbről (Árva, Liptó, Túróc, Trencsén, Nyitra) érkezettekkel. Az Eszterházy hercegi család Zólyom megyei birtokáról 1690-1723 között megszökött jobbágyok is elsősorban Nógrád felé vették útjukat. Az 1723-ban készült szököttjobbágy-lista szerint az Ocsováról, Nagy-Szalatnyáról és Gyetváról elszökött 127 jobbágy (jobbágycsalád) közül Nógrád megyébe 67, Pest megyébe 51, Békés megyébe (Békéscsabára) 7, Hont és Gömör megyébe l-l .család ... .... 27 szokott. A népességmozgásnak ezt az első, a Felvidék északi megyéiből kibontakozó szakaszát az ottani, már említett védettség eredményeként kialakuló nagy népsűrűség nyomán támadt földszűke, a megélhetési gondok és a kedvezőbb jogállás kivívásának vágya motiválta. A szökevények néhány évi adókedvezmény után legtöbbször visszasüllyedtek az örökösjobbágyi státusba. Sokan úgynevezett kuriális faluban telepedtek le, ami azt