Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - a./ A gyógyszerészek származása, vagyoni-társadalmi helyzete

képviselőtestületi togok sorában találjuk, szívesen fogadják őket a vadásztársaságok, úri kaszinók, egyletek. A nemesi származásnak jelentősége volt, olykor még az elszegényedett nemesi családok sarjait is szívesen látták a helyi társadalmi nagyságok maguk között. Ezekben a családokban uradalmi kasznárok, főügyészek, megyei hivatalnokok, jegyzők is voltak. Koritsánszky Mihály (a békési "Fehér hattyú" tulajdonosa 1023-1060) családja 1797-ben kapta nemességét. A hivatalnoki pályát választó armalisták leszármazottja. A családtagok közül Koritsánszky István neve maradt még fenn, ő volt Békés megye levéltárnoka 1040-43-ban /117/. A szarvasi "Gyors Szarvas"-nak 1044-től Pintzés Gábor volt a tulajdonosa /11B/. 1848 őszén, amikor a gyógyszertárat ellenőrizte a megyei tiszti főorvos, Pintzés Gábor nem tartózkodott Szarvason. A felkelő sereggel Aradra ment, ahonnan nem tért vissza többé. 1848-tól özvegye Scheftsik Mihály gyógyszerésszel kezelteti a gyógyszertárat. Pintzés Gábort, aki az életét áldozta a szabadságért, mint kétségtelen nemest emlegetik 1846-ban /119/. Elődje Töltéssy Sámuel (1825-1843 közt tulajdonos) szintén kétségtelen nemes volt. Ipari tevékenységet folytató kétségtelen nemesek utóda volt Mudrony János (a békéscsabai "Aranysas" tulajdonosa 1834-1862). Ősei 1634-ben II.Ferdinándtól kapták nemességüket megfelelő birtokadománnyal. Egyikük a 10.század közepén telepedett le Békés megyében (már birtok nélkül) szijjártó kisiparosként. Mudrony Jánost az 1836-44-ig felvett nemesi lajstromok mint "kétségtelen nemest" tüntetik fel, aki a megyei közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik. A 19. század elején a család csaknem valamennyi tagja ipari tevékenységet fejt ki, s az ebből származó jövedelem segítségével emelkedik ki a "példás szelídségü, szép tudományú, ritka ügyességű s fáradhatatlan szorgalmú férfiú", Mudrony János /120/. Mogyoróssy János, a család másik kiemelkedő tagja szintén értelmiségi pályára lépett. A Wenkheim grófok gazdatisztje volt s foglalkozott történetírással is. Ö adta ki 1858-ban a "Gyula hajdan és most" című könyvet. Később muzeumot, könyvtárat alapított