Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - a./ A gyógyszerészek származása, vagyoni-társadalmi helyzete

Gyulán. A városi könyvtár ma is az ő nevét viseli /121/. Az értelmiségi pályát választó armalisták leszármazottja volt Bodoky Mihály (a gyulai "Aranykereszt" tulajdonosa 1808-1907). Családja az 1810-es években költözött el Bodokról Békés megyébe. Bodoky Mihály földmérő vezetésével folytak az első nagyobb árvízvédelmi munkálatok 1020-1035-ig. Talán nem térek el túlságosan a tárgytól ha itt jegyzem meg, hogy a Bodoky család már 1814-ben beírta a nevét a megye közegészségügyének történetébe. Bodoky Mihály földmérő "fizetéses bábát" fogadott vajúdó felesége mellé a Békésen lakó Turcsányi Borbála személyében, akinek tudatlansága miatt felesége meghalt. Turcsányi Borbálát megfosztották állásától, elvették bizonyítványát és örökre eltiltották a bábaságtól. A család egyik tagja Bodoky Henter 1834-ben igazolta a nemességüket. Fia Károly mérnök volt, nagy befolyást gyakorolt a megye életére, az 1850-es években megkezdett folyószabályozások vezetőjeként. A vízszabályozásból jelentős vagyonra tett szert. Az ő fia, Kálmán a folyammérnöki hivatal tanácsosa lett /122/. Bodoky Mihály (Kálmán öccse), sokat betegeskedett, talán ezért is választotta a viszonylag kényelmes gyógyszerészi pályát. A "mesterségnek" családi hagyományai is voltak: felesége, Winkler Ilona, Winkler Ferenc gyógyszerész (a gyulai "Megváltó" tulajdonosa 1861-1878) leánya. Winkler Ilona első férje (Gunhardt Albert) is gyógyszerész volt /123/. Holdy Magda (a dobozi gyógyszertár tulajdonosa 1900-1950.) is nemesi származású. Apja (Doboz virilis képviselője) alapította gyermekeinek a dobozi gyógyszertárat /124/. Lörinczy László (a békéscsabai "Aranykereszt" tulajdonosa 1095-1933) szintén nemesi származású, családja támogatásával először patikát bérelt Mezőtúron, majd gyógyszertárat alapított Békéscsabán. Jómódúak voltak. Lőrinczy László a gyógyszerészet mellett élénk közéleti tevékenységet is folytatott. Városi képviselőtestületi-, megyebizottsági tag, a református egyházközösség főgondnoka és az Országos Borvizsgáló Bizottság elnöke volt /125/. Máday Aladár (Gyomán tulajdonos 1918-1950) családja 1640-ban kapta nemességét. A Mádayak a 19.sz. végére már csak szerény vagyonnal rendelkeztek, többen vállaltak közülük hivatalnoki állást. Máday Aladár községi képviselő, vármegyei törvényhatósági