Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

5. A gyógyszertárak működésének tárgyi feltételei (épület, helyiségek, berendezés, felszerelés)

szolgáló areométerek és piknométerek, az azonossági és tartalmi vizsgálatokhoz szükséges eprovetták, pipetták, büretták mindenütt rendelkezésre álltak. Lombikok és főzőpoharak, mérőhengerek minden gyógyszertárban voltak. A reagens edényzet is általában kéznél volt. Kézinagyítóval, fonalszámlálóval, sőt egyes gyógyszertárakban mikroszkóppal is találkozunk. (Ezek az egykori vizsgálati eszközök a Békés megyei Gyógyszertári Központ történeti anyagában megtekinthetők). Más helyiség hiányában a laboratóriumban történt az eszközök és edényzetek tisztogatása és a mosogatás is. Az anyagraktárak felszerelése változatos volt. Az 1707-ben felvett vizsgálati jegyzőkönyv alapján a gyulai "Megváltó"-ban itt tárolták a növényi- és állati eredetű anyagok egyrészét, a rebarbara gyökeret, a gumós növényeket, a mannát, hódpézsmát. A tárolóedények milyenségét azonban nem tüntették fel. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint általában szépek, csinosak az edények és jól felszerelt a raktár. A példaként gyakran szereplő gyulai "Aranykereszt" gyógyszertárban a laboratórium és az anyagkamra nem volt elkülönítve, a laboratórium nyitott polcos és szekrényes állványain sorakoztak a nagyméretű tárolóedények, amelyek üvegből, porcelánból, fémből és fából készültek. A korszak végéről származó adatok alapján megállapítható, hogy a Gyógyszerkönyv utasítását a raktári edényeknél is figyelemmel kellett kísérni és be kellett tartani. A tartalom feltüntetésénél nem ragaszkodtak az officinái tárolóedényekhez hasonló szignáláshoz, a lakkozott papírcímkét is elfogadták. A növényi drogokat fából, vagy erős papírlemezből készült tárolóedényekben is tartották. A raktári tárolóedényzetet általában a következők alkották: becsiszolt üvegdugós por és folyadéküvegek, készletüvegek a desztillált viz és a szesz tárolására. A készletüvegek Deville-palackok voltak, melyeknek alján cső és csap van. A tűzveszélyes anyagok tárolására robbanásálló, csőrös kiöntővel ellátott, ónozott bádogedények szolgáltak. Bádogszelencék, kenőcsök tárolására szolgáló állványedények porcelánból, zsírfazekak stb. alkották a raktárak további felszerelési tárgyait. A laboratórium és az anyagkamra a legtöbb gyógyszertárban nem volt teljesen elkülönítve egymástól. 1787-ben a gyulai "Megváltó" patikában is az