Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - b./ Egészségügyi ellátottság és a gyógyszertári hálózat

ható, hogy a gyógyszertári hálózat területi megoszlása a korszak végére sem volt egyenletes. A hálózat a fontosabb közlekedési és kereskedelmi utvonalak mentén, döntően azok csomópontjait képező, ennélfogva iparilag is fejlettebb településeken terjeszkedett. Békés megye középső részén, a Békéscsaba-Békés-Gyoma-Szarvas közötti négyszögben kiterjedt tanyavilág jelentős része kiesett a gyógyszertár-telepitések vonalából. Gyógyszertár csak ott települt, ahol a legnagyobb forgalmat remélhette, itt viszont még a reménye sem volt meg a forgalomnak; orvosok sem települtek ide. b./ Egészségügyi ellátottság és a gyógyszertári hálózat Az egészségügy fejlődéséről ott beszélhetünk, ahol már van bába, borbély, majd seborvos és végül orvos. Békés Vármegyében a 18.század utolsó harmadában települtek le először szakképzett orvosok. A társadalmi igény csak lassan ébredt a szakképzett orvos alkalmazásának szükségességére. "A lakosság egészségi állapotjára megkívánható hivatalok: Doctor-Chirurgus, Patikárius, valamint Barom-orvos is nintsenek, hanem a Tekintetes Nemes Vármegye Processuális Tisztjei által pótoltatik minden ebbéli hiány" - állapította meg egy Füzesgyarmattal foglalkozó -19.sz. eleji- jelentés. Azt, hogy mennyire nem volt igény a hiányok pótlására, bizonyítja a jelentés további része: "Egy időben, 1808tól fogva mint egy 1820-ig volt már itt egy Borsós Beniamin nevü chirurgus rendes fizetéssel, de az olta ez a Hivatal megszűnt" /307. Gyulának, a megyeszékhelynek helyzete tünt a legelőnyösebbnek, a viszonylagos gazdasági és társadalmi fejletlenség miatt azonban az egészségügyi ellátás itt is igen alacsony szinten állt. Az első szakképzett orvost a hatósági kényszerből létesített gyógyszertár miatt alkalmazták 1770-ben. A Bécsben diplomát nyert Wizinger Károly rendes megyei orvosként történő alkalmazását (évi 300 Ft fizetéssel) egyidőben jelentik a gyógyszertár felállításának eseményével. 1787-ben még csak Gyulán, Békésen, Békéscsabán és Szeghalmon volt szakképzett orvos. Ebben is Gyula helyzete volt a legelő-