Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

3. A Békés megyei gyógyszertári hálózat fejlődése 1770–1950 - b./ Egészségügyi ellátottság és a gyógyszertári hálózat

nyösebb. A prágai születésű Kesch János megyei kirurguson kivül még két kirurgus és két borbély folytatott Gyulán magángyakorlatot. Kirurgusok (sebészek, szülészek) voltak Berkes János és Gerebenics Pál, mindketten a pesti orvosi fakultáson tettek vizsgát. A két borbély Precop Mihály és Ernszt Károly volt. Magyargyulán öt, Németgyulán két bába működött /31/. A 19.század első évtizedeiben elterjedt gyakorlat volt, hogy a községek nagyrésze csak borbélyokat, vagy seborvosokat alkalmazott és fizetésüket a község pénztárából biztosította. Békés vármegyében. 1803-ig csak egy gyógyszertár működött, Gyulán. A "tulajdonos szűkössége miatt" azonban ez is nagyon gyengén volt felszerelve, nem felelt meg a követelményeknek. A vármegye többi településein a szakképzett orvosok, sőt a seborvosok is foglalkoztak gyógyszerkészítéssel és eladással. 1787-ben Bleischlag János csabai seborvos 173 féle, Grineisen Jeremiás tiszántúli kerületi orvos 119 féle, Nóvák György tiszáninneni kerületi orvos 90 féle gyógyszert (anyagot) tartott a házigyógyszertárában. Az orvosok szívesen mentesítették volna magukat ez alól a tevékenység alól és igényelték nyilvános gyógyszertárak felállítását. Már az abban az időben érvényes jogszabályok szerint is egyes gyógyszereket csak orvosi rendelvényre lehetett elkészíteni és kiadni. Ez a forgalom jelentékeny részét jelentette, így a gyógyszertárnak csak ott volt létjogosultsága, ahol a rendelvény felírására jogosult személy, az orvos is jelen volt. Az 1.sz.táblázat adataiból megállapítható, hogy az 1770-ben létesített gyulai gyógyszertár kivételével a gyógyszertárak létesítését minden esetben megelőzte a szakképzett orvos megjelenése. A későbbi statisztikai felmérések is ezt igazolják, sőt településen belül is a gyógyszertárak száma függvénye az orvosok számának . Ebbe az evolúciós folyamatba azonban más erők is, pl. a földesúri hatalom is, beleszóltak. Gróf Wenckheim József és Ferenc a "maguk költségén itt Gyulán Oroszlány címer alatt" egy uj patikát alapítottak és "abba Shulszky Gáspár gyógyszerészt helyezték be". A másik gyulai gyógyszertár, a "Megváltó" tulajdonosa Stiller Antal 1807-ben meghalt. A Wenckheim grófok közbenjárására Schulszky Gáspár megvásárolta a "Megváltó" gyógyszertárat,