Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)
2. Az egészségügy és a gyógyszerellátás Békés megyében 1770-ig
el is jöttek Gyulára 1739-ben. Fizetésüket az uradalom pénztárából kapták. Miután a megyében nem volt gyógyszertár, 1739. októberében az aradi patikában vettek a betegek számára 200 rhénes forint áru orvosságot, amit szintén az uradalom fizetett ki. 1730-1739-ben 6601 személy halt meg a megyében pestisben /ll/. A pestisjárvány után a Helytartótanács állandóan napirenden tartotta Békés megyében a közegészségügy kérdését. A megyegyűlési jegyzökönyvekben rögzitett válaszok az egészségügyi viszonyokra és a megyei -kormányszervekkel szembeni- ellenállásra is utalnak. 1749-ben egyetemet végzett orvos és gyógyszertár nincs a megyében. Gyulán 3, Békésen és Csabán l-l kirurgus foglalkozik hajnyírással, érvágással és sebgyógyítással. 1751-ben Berkes Istvánt évi 30 forint, 1753-ban Erneszt Károlyt évi 100 forint fizetéssel alkalmazzák megyei kirurgusnak. Utóbbinak fizetését később évi 200 forintra emelték, majd 1754-ben lakást is építettek számára Gyulán. Az 1752-ben kiadott rendelkezések ellenére még 1763-ban sincs szüksége -úgymond- Békés megyének képzett orvosra, aki a szegény adózó népet ingyen gyógyítaná, mert van egy megyei sebész, aki "némileg az orvosláshoz is ért". 1768-ban a Helytartótanács sürgetésére azt válaszolják, hogy a rendes orvosi hivatal felállítása felesleges tehertétel a megyére nézve, a 15 év óta tartott sebész is nyomorog, szolgálatait senki sem veszi igénybe a megyei tisztviselőkön és néhány gazdagabb gyulai németen kivül /1B/. A megye nagyobb településein, pl. Békésen 1760-ban, Szarvason 1767- ben alkalmaznak városi borbélysebészeket /19/. Falusi bábákat a legelmaradottabb településeken is találunk a 18.század közepétől. Füzesgyarmaton pl. 1750-ben már említenek egy Balláné nevü bábát /20/. 1768- ban a megyének értésére esett, hogy a sebészek belső betegségek gyógyítására is vállalkoznak, amihez pedig nem értenek. Ezért valamennyit a megyegyülés szine elé hívták és komolyan megintették. 1770-ben a gyulavári-i lakosok felkérésére Berkes István gyulai kirurgus a tilalom és intés ellenére vállalkozott a gyulavári-i betegek gyógyítására; harmincat kigyógyított közülük. Mivel azonban a kura alatt néhányan meghaltak, a gyulavári-i lakosok láncraverték Berkes Istvánt.
