Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

2. Az egészségügy és a gyógyszerellátás Békés megyében 1770-ig

1770-ben végre képzett megyei orvost alkalmaztak, a Bécsben vizsgázott Wizinger Károlyt, évi 300 forint fizetéssel. Az első, még nem nyilvános (un.hadsereg tulajdonú) gyógyszertár 1711-1713 között létesült a gyulai várban. Alapítója Ausfeld Kristóf katonaorvos volt, akit a Haditanács az 1708. évi szegedi pestisjárvány idején, mint biztost küldött ki a járvány terjedésének megakadályozására. Megbízták azzal is, hogy a Délalföld hadifontosságu helyein katonai gyógyszertárakat alapítson. E gyógyszertárak Aradon, Szegeden és Gyulán létesültek. Az alapító korai halála és a forgalom teljes hiánya miatt a gyulai gyógyszertár már 1716 után megszűnt, még mielőtt a lakosság ellátását is szolgálhatta volna /21/. A lakosság így 1770. előtt az aradi gyógyszertárra volt utalva, de a rossz közlekedési viszonyok és a gyógyszeres kezeléstől való idegenkedés miatt ezt ritkán keresték fel. 1770-ben minden vármegyének központilag kötelezővé tették legalább egy vármegyei gyógyszertár felállítását. Egy Poshardt nevü fiatal gyógyszerárus, aki Aradról települt át kísérelte meg: meg tudna-e Gyulán élni. 1770-ben a Helytartótanács engedélyével felállította Gyulán a "Megváltó"-hoz címzett gyógyszertárat. Sokáig ez maradt az egyetlen gyógyszertár Békés megyében.