Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

2. Az egészségügy és a gyógyszerellátás Békés megyében 1770-ig

(schlaftrunk), "ami most igen drága" /15/. Gyula várának eleste után, a török korban -egészségügyi intéz­ményként- csak fürdők épültek Békés megyében. A Gyulán, Békésen, Szarvason talált fürdők azonban nem annyira egészségügyi, mint inkább vallási célból létesültek. Békés megye lakossága a török hódoltság ideje alatt nagy vér­veszteséget szenvedett. A szatmári békekötés után (1711) több mint 50 éven át telepítették a megye területére a szlovákokat, németeket, románokat s néha magyarokat is. Az "uj" települések általában a Körösök mentén, az átkelőknél, gázlóknál jöttek lét­re. A terület földrajzi adottságai, a Körösök szennyezett vize, a rossz lakásviszonyok stb. miatt nehezen indult meg újra itt az élet. A történelmi Békés megye a 18. század elején szerveződött új­já. A vidék egészségügyi színvonala a 18.sz. első éveiben még rendkívül alacsony szinten állt, ennek oka elsősorban az egész­ségügyi ellátás csaknem teljes hiányában, továbbá az éghajlati, földrajzi tényezőkben keresendő. Az elpusztult települések he­lyén uj otthont teremtő bevándorlók, akik többnyire hegyes vidé­kekről származtak ide, olyan környezeti adottságokkal találkoz­tak, amelyek ellen természetes védettséggel nem rendelkeztek. Az ország messzi vidékeiről illetve Németországból a jobb élet re­ményében idesereglő embercsoportok pusztító, járványszerüen ter­jedő nyavalyákkal találták magukat szemben. Rendkívül magasra szökött a halálozási arány. Az első megyei sebészt 1728-ban alkalmazta a "vármegye közön­sége". Ez a Kélb nevü kirurgus 25 forint fizetést kapott évente, de "ügyetlenül viselte magát", így 1733-ban elbocsátották és Riber Jánost választották meg helyette. Riber János 1738-ban vérhasban meghalt, "hivatalát" a Bécsből küldött "ügyes kirur­gus", Seitz Gáspár foglalta el. Seitz Gáspár 1738-1751-ig volt a "vármegye hivatalos kirurgusa" /16/. 1738. június 15-én pestisjárvány tört ki Gyulán. A "büdös dög" csakhamar elterjedt az egész megyében. A Helytartótanács ígére­tet tett arra, hogy a járvány leküzdésére járványorvosokat fog kiküldeni. Az addig Belgrádon állomásozó 0-Neill János orvos és a Temesváron lévő Scholesberger valamint Sommermoser kirurgusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom