Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

2. Az egészségügy és a gyógyszerellátás Békés megyében 1770-ig

2. AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A GYÓGYSZERELLÁTÁS BÉKÉS MEGYÉBEN 1770-IG A török hódoltságot megelőző évszázadokból viszonylag kevés Békés megyei adat maradt fenn. Pogány elődeink az elsők között szemelték ki ezt a területet letelepedésre. Választásuk talán azért esett erre, a Körösök által bőségesen öntözött, s legelőkben gazdag vidékre, mert pompás lehetőségeket biztosított a Hadúrnak szánt áldozatok bemutatására is /10/. A pogány ősmagyarok természetimádók voltak. A nomád törzsek orvos-gyógyszerészeikként is a csodatevő atyákat, a táltosokat tisztelték. A táltosok személyét övező misztikus hit csodákkal határos hagyományait nyelvünk a népmesék birodalmában őrizte meg leghívebben, de köznapi beszédünk is számtalan pogánykori emléket őriz, amely a táltosok "diagnózisait" sejteti ("nyavalyatörés", "lapos guta megsimította", "rossz szél érte", "szemmel verés" stb.). Akkoriban gyógyszerkincsünk a ma élő primitív népekéhez hasonlóan igen szegényes volt. A füstölésen, áztatáson kivül nem nagyon alkalmaztak más gyógymódokat. Hittek bizonyos füvek, gyökerek csodatevő erejében: féreghajtásra pl. "ördögbordát" (erdei pajzsika) javasoltak s bíztak a fecskefü gyógyító hatásában is olyannyira, hogy "Isten adta fűnek" nevezték el /ll/. A letelepedéssel s a kereszténység térhódításával a pogány módszerek komoly veszélybe kerültek, de még sokáig dult a harc a táltosok és a keresztény papok között. Az uj vallás győzelme után Vatha egyik unokája ugy vezekelt pogány őse bűneiért, hogy visszatért Gyulára és itt elődei telephelyén monostort építtetett. Gyula-monostorban a gyógyítás a táltosok kezéből a keresztény papokhoz került, akik vallásos gyógymódokat javasoltak mindenek előtt (pl. vizgyógyászat). A gyógyvizekhez társuló "szent kutakat" beteg zarándokok százai keresték fel. A papok a betegek gyógyítása céljából ispotályokat rendeztek be, s itt alkalmazták a nem annyira gyógyszeres, mint inkább misztikus gyógymódokat. Mivel az ispotályok első betegei még a teljesen vagy félig pogány magyarok voltak, a keresztény papok -hogy betegeiket ne