Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

1. Magyarország egészségügyi helyzete a 18. századtól a 20. század közepéig

gyei Varságh Zoltán vette át a lap irányítását. 1885-ben már egy második gyógyszerészi hetilap is megindult, Gyógyszerészi Közlöny címen, majd 1893-ban a Gyógyszerészi Értesítő (ugyancsak hetilap) színesítette a képet. E három hetilap 20 éven át létezett egymás mellett, s csak 1923-ban kellett megállapodniuk: ezután (a gazdasági nehézségek miatt) felváltva jelennek meg. A testületi szellem kialakulását jelezte az 1841-ben alakult Pest-Óbudai Gyógyszerész-segédek Betegápoló Egylete is /9/. 1872-ben megalakult az Országos Gyógyszerész Egylet. Az érdekvédelemmel kapcsolatban talán érdemes megemlíteni, hogy amig vidéken viszonylag patriarchális viszonyok uralkodtak a gyógyszertár-tulajdonosok és az alkalmazottak között, addig a fővárosban ez nem egészen így volt. Az 1906-ban megalakult alkalmazotti szövetség 0 év alatt a sztárjkig feszítette a szembenállást: erre 1914 júniusában került sor; egy hétig tartott /9/a/. Az önálló gyógyszerészeti tudomány kialakulásának korszaka az I.Magyar Gyógyszerkönyv megjelenésével teljesedett be 1871-ben. Még ebben a században követi ezt a II. kiadás. A 20.század első felét a két világháború, közöttük a Tanácsköztársaság, majd az ellenforradalmi rendszer eseményei jellemzik, valamint a népi demokratikus magyar állam születése a második világháborút követően. A két világháború között rohamosan visszaszorultak a fertőző betegségek, s főleg, ritkán voltak már halálos kimenetelűek. Az orvosi kezelés és a kórházi ápolás kiterjedése révén 1921-ben az országban már 56 orvos jutott százezer lakosra s ez a szám a 30-as évekre megduplázódott. Némileg terjedt a modern társadalombiztosítás. 1927-ben a régi Állami Munkásbiztositó Hivatalból létrejött az Országos Társadalombiztosító Intézet. Az egészségügyi viszonyok általános mutatói mögött azonban rendkívüli egyenlőtlenségek húzódtak meg: a városok fejlődése mellett a falvaké úgyszólván megrekedt. A gyógyszerészet fejlődése szempontjából jelentős változások történtek. A gyógyszerészképzésben az 1008/1892 és sz 1912/1914-es szabályozó rendelkezések hoztak változásokat. Ugyanis -az egyetemet megelőző gyakornoki idő miatt- két ütemben történt a