Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

1. Magyarország egészségügyi helyzete a 18. századtól a 20. század közepéig

szabályozás: 1088-ban rendelték el a 6 gimnáziumot és szállították le 2 évre a gyakornoki időt, majd 1892-ben szabályozták az egész rendszert a doktori szabályozással együtt. Hasonló történt 1912-ben is; ekkor vezették be a kötelező érettségit és 1914-ben foglalták össze a képzés egészét. Csak 1940-ben változtatták meg a képzést ugy, hogy az nem a patikai gyakcrnoksággal kezdődött, hanem 2 egyetemi félév után került sor 12 hónapi gyakorlatra és ezt követte további 3 év egyetem. Ekkor kapott a jelölt oklevelet (amit további 1 év gyakorlat után záradékoltak), azaz tették "teljesjogúvá", a gyógyszertár vezetésére jogosulttá. 1949-ben került sor ujabb reformokra. A továbbképzés vonatkozásában az 1924-ben alakult Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és az 1942-ben felállított Gyógyszerésztovábbképzés Központi Bizottsága hoztak változást. Az önálló gyógyszerészeti tudomány kialakulása az ujabb Magyar Gyógyszerkönyvek (III.IV.) megjelenésével teljesedett be. A 20. században valósult meg a gyógyszerészeti tudományok szakosodása. 1904-ben a kolozsvári, 1907-ben a budapesti Egyetemi Gyógyszertár, 1914-ben a Gyógynövény és Drogismeret Intézet 1935-ben a Gyógyszerészeti Intézet létesítésére került sor. Létrejönnek a tudományos Társaságok is; 1922-ben jön létre a Gyógyszerészet Barátainak Köre, amely 1924-től Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság néven él tovább és amely 1925-ben megjelenteti a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítőjét. A gyógyszerellenőrzés területén az 1925-ben elhatározott, 1927-ben felállított Országos Közegészségügyi Intézet Kémiai Osztálya hozott változásokat. Bevezették a gyári készítmények ellenőrzését, majd 1933-ban minden készítményt újra kellett törzskönyveztetni. A gyógyszertárakban készült gyógyszerek rendszeres vizsgálatát 1927-től végezték az OKI szakközegei, később -a tisztiorvosok mellett- helyszíni ellenőrzéseket is eszközöltek. A gyógyszerellátó hálózat nem fejlődött lényegesen, az erre vonatkozó 1876.XIV.tc. 124. §-a végrehajtását szabályozó rendelet kiadására csak 1934-ben került sor s gyakorlati érvényrejutását a háború megakadályozta. Az 1876.XIV.tc. 3ehetővé tette a közforgalmú gyógyszertárakon kivülzárt forgalmú (un.házi) gyógyszertárak létesítését. Egyes