Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

6. A gyógyszertárak működésének személyi feltételei - a./ A gyógyszerészek származása, vagyoni-társadalmi helyzete

bizottsági tag, tagja az Uri-kaszinónak; egy ideig a Földművelési Minisztérium vadászati tudósítdja is volt /126/. Petry Zoltán (az öcsödi "Magyarkirály" tulajdonosa 1922-1950) talán nemesi származásának is köszönhette, hogy egy kis községben "a helybeli társadalmi és kulturális mozgalmak vezéralakja" tudott lenni. Ö volt az önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka is Öcsödön /127/. Garamszegi Géczy Dezső (a szarvasi "Megváltó" tulajdonosa 1922-1944) fokozatosan elszegényedő, birtokos nemesi család sarja volt. A Nógrád megyei Géczről származott. Egyik őse 1395-ben zólyomi főispán volt s leszármazottai évszázadokon át vezető szerepet kaptak a közigazgatásban. Apja járási főszolgabíró volt. A családi vagyon fokozatos apadása miatt egyre többen választották a családból az értelmiségi pályát. Miután Géczy Dezső 1091-ben megszerezte oklevelét, néhány évi segédeskedés után a család előteremtette számára a gyógyszertárhoz szükséges tőkét. 1895-ben vásárolt Türökszentmiklóson egy kis gyógyszertárat. Az I. világháborúban, mint gyógyszerész teljesített szolgálatot. Amint az adatokból kideríthető, "hazafias magatartása miatt a románok elől kénytelen menekülni" Szarvasra. Itt 1922-ben megvásárolja a Beliczey-uti "Megváltó" gyógyszertárat, melyet 1929-től gyógyszerész fiával kezeltet. 1922-től már Szarvas község vezetői között található, községi képviselőtestületi-, megyebizottsági tag, gondnoka és pénztárosa a helyi római katolikus egyházközösségnek. Felesége a szarvasi "Margit" gyógyszertár tulajdonosa volt 1930-1946-ig /128/. Az elszegényedett nemesi családból származó Király Lajos (a gyulai "Szent Háromság" tulajdonosa 1934-37) ősei 1840-ben telepedtek le Gyulán és igazolták nemességüket /129/. Király Lajos gyógyszerész az I. világháború után mint főhadnagy szerelt le, majd 1919-ben Gyulára költözött /130/. Nőül vette a gazdag kolozsvári polgári családból származó Deuts Jankát, kinek hozomámányából megvásárolta a gyulai "Szent Háromság" gyógyszertár egyrészét. Eleinte jól vezette a gyógyszertárát, felesége vagyona tekintélyt szerzett számára, tagja lett a városi és megyei képviselőtestületnek is. Később költekezni kezdett s 1937-re elkártyázta vagyonát; a gyógyszertár reá eső részét bírói árverésen adták el.