Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

1. Magyarország egészségügyi helyzete a 18. századtól a 20. század közepéig

tartótanács rendelkezése folytán 1759-től a gyógyszerésszé minősités joga az előtte letett sikeres vizsga után a megyei fizikus ordinariust illette meg. Ebben változást 1771 hozott: a gyógyszerészképzés bevezetése a nagyszombati egyetemen. Mindezek eredményeként a 18.század végére Magyarország jelenlegi területén már mintegy 80 gyógyszertár működött. Ha az ország egész területére kiterjesztjük vizsgálatainkat, tehát Erdélyre és Fiumére is, de Horvátországra és Szlavóniára nem, 193 gyógyszertár működött a 18.sz. végi Magyarországon /5/. A gyógyszertárak felállítását 1783-tól a Helytartótanács egészségügyi ügyosztálya engedélyezte. Az országos főorvosi hivatal létesítésével a gyógyszertárak ellenőrzésének és felállításának engedélyezése és a feladatok megszervezése az országos főorvos, a protomedikus feladatkörébe került. A megyei főorvosnak a gyógyszertár-vizsgálatokról az 1786-ban elrendelt időszakos egészségügyi jelentés keretében kellett beszámolnia. A Helytartótanács ellenőrizte a közalkalmazottak részére hitelezett gyógyszerek rendelvényeit és elrendelte a kifizetésüket a megyei hatóságoknál. Árszabály módosítások, mérgező anyagok forgalomból való kivonása stb. mint a Helytartótanács intézkedési körébe tartozott. A Helytartótanács adott utasítást 1779-ben az új bécsi Árszabás használatára is. A "Normativum generálé" életbeléptetése után gyógyszertárat csak diplomás gyógyszerész vezethetett. Ennek egyik fő biztositékát abban látták, hogy gyógyszertár tulajdonos vagy provizor csak az lehetett, akit az "Orvos Tudományi Kar" e célból "megvizsgált", ezért a gyógyszerésszé minősítés jogkörét 1771-ben kivették a megyei fizikusok kezéből /6/. A nagyszombati egyetem átszervezése igen jelentős lépés volt a gyógyszerészet fejlődése szempontjából is: az egyetemi gyógyszerészképzés megvalósításával kap határozott alapot az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti tudomány kialakulásának korszaka. A 19.század első fele a közigazgatás szerkezeti felépítésében és az egészségügyben lényeges változást nem hozott. A feudális kötelékek lerázása, az 184C/A9-es szabadságharc bukása, az abszolutizmus korszaka, végül a kiegyezés után Magyarország a rendi monarchiából polgári, alkotmányos királysággá alakult át.