Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2. (Gyula, 1988)

1. Magyarország egészségügyi helyzete a 18. századtól a 20. század közepéig

Ez azt jelentette, hogy a Helytartótanácsnak, mint főhatóságnak szerepét az alkotmányosan megválasztott parlament és kinevezett kormány, illetve a szakminisztériumok vették át. Míg az önkényuralom nem kedvezett a közegészségügy fejlődésének, a kiegyezést követő időszakot már a közegészségügy kiépülése, az egészségügyi viszonyok javulása jellemzi. A polgárosodás és a civilizáció a lakosság életkörülményeit döntően változtatta meg. Mindez kedvezett az egészségügyi viszonyok alakulásának is. 1868-ban létrejön az Országos Közegészségügyi Tanács. Az 1876-ban alkotott XIV.tc. (a közegészségügyről) egységbe foglalta az egészségügy egész területét, meghatározta az állam, a törvényhatóságok és községek teendőit. Létrejön a hatósági orvosi hálózat, bevezetik a kötelező himlő elleni oltást stb. A század végére megfékezik a tömegpusztító járványokat, nő az orvosok és a kórházak száma. A dualizmus korában mintegy 400 kórház épül. 1864-ben még 568 gyógyszertár működött Magyarországon /!/. (Az adat nem tartalmazza Erdély gyógyszertárait.) A kiegyezés után a gyógyszertárak száma rohamosan emelkedik. A közegészségügynek a méltánylást érdemlő események mellett két súlyos passzívája volt: a tuberkulózis és a csecsemőhalandóság. 1831-ben megjelent az első magyar nyelvű orvosi szakfolyóirat, az Orvosi Tár. 1841-ben elindult a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseinek sorozata. A 19.sz.első felében megalakult a Budapesti Gyógyszerész Testület, amely a gyógyszerészek szakmai és tudományos fejlődésének volt a szervezője és irányitója. Jelentékeny szerepet vállalt a gyógyszerészek oktatásában is. Ez a testület -mint az akkor létező egyetlen érdekképviseleti szerv- 1848-ban számos javaslatot tett az uj magyar kormánynak, amelyet az jórészt el is fogadott, de bevezetésre már nem kerülhetett /8/. 184B-ban indult útjára az első magyar nyelvű gyógyszerészi folyóirat, a Gyógyszerészi Hírlap, de néhány szám után megszűnt. Láng Adolf Ferenc adta ki Nyitrán. Az első, tartósan fenn is maradó magyar nyelvű szaklapot Gyógyszerészi Hetilap néven Schédy Sándor indította meg 1862. január 2-án. Schédy Sándortól közel 40 évvel később a Békés me-