Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)
Ipari növények - Kender
megalakult a Lentermelők Szövetkezete. Ez a — kendertermelők érdekeit is képviselő — termelői érdekvédelmi szervezet mindent megtett a szerződéses termelés kiterjesztéséért és az átvételi árak emeléséért. A termelők és a kendergyárak között az említett szervezet segítségével megkötött szerződéseknél a mezőhegyest árakat tekintették mintának. A ménesbirtokon feldolgozott kender árlejtése szerint kaptak prémiumot a szerződéses termelők. Minden évben meghatároztak egy határt — 1936-ban pl. 80 P—, ha a feldolgozott kender mezőhegyesi ára 1936. okt. 1-től 1937. júl. 31-ig átlagban 80 P alatt maradt, a termelők a lombmentes kenderkóró mázsája után 5,10 P-t kaptak. Ha az ár meghaladta a 80 P-t, akkor az átadási ár 5,60 P-re ment fel. Emellett 80 P felett 7 fillér, 100 P felett 8 fillér prémium járt minden limiten felüli pengő után. 3 Az ilyetén módon megkötött szerződések felfelé húzták az árakat. A földművelésügyi kormányzat támogatását élvező Lentermelők Szövetkezete ilyen módon is igyekezett csökkenteni a konjunkturális visszaesések termelőket sújtó következményeit. A ménesbirtokra vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy a szó legszorosabb értelmében meghatározója volt a hazai kendertermelésnek. Viszonylag rövid idő alatt jutott el a ménesbirtok az értékesítést szabályozó pozícióba. 1890-ben jelent meg a kender Mezőhegyesen; először 40 holdon vetették. A kártevők által sorozatosan elpusztított repce helyére kerestek új, rentábilisan termelhető növényt. 4 Két év múlva már több száz holdon magasodott haragoszöld kender. 1892-ben kísérleteztek először házilagos feldolgozással. A következő évben a ménesbirtok szerződést kötött a korábbi felvásárlóval, a Szegedi Kenderfonógyár Rt-vel „... kenderkikészítő telep létesítésére, illetőleg ezen telep részére leendő kenderszállítás czéljából. . ," 5 A cukorgyári szerződéshez hasonlóan, a bérleti ciklus lejárta után a bérlő által építtetett kenderkikészítő minden tartozékával együtt a birtok tulajdonába ment át. Az 1893-as szerződés 400 kh-ban szabta meg a gazdaság által termelendő kender területét. Többszöri emelés után 1896-ban 1000 hold kender termelésére kötelezte magát a ménesbirtok. 6 A lejárt első bérleti szerződést 1908-ban újították meg. A huszonöt év alatt állandóan bővített kendergyár már 1300 kh termését tudta feldolgozni. Az új szerződés szabályozta a magtermelést is: a ménesbirtok a bevetett terület 10 %-án termelhetett magkendert. 7 Az általunk vizsgált korszak elején megszakadt a vetésterület folyamatos gyarapodása. (25. sz. táblázat) 1920-ban 1000 hold kendert vetettek, a visszaesés oka a feldolgozó kapacitás bizonytalanná válása volt. 8 Akadozott a szénellátás, tavasszal még kérdéses volt, hogy sikerül-e leszerződtetni a szükséges munkáslétszámot. Azzal, hogy a ménesbirtok közvetlenül a román határ szélére került, kétségessé vált a vízellátó csatorna működése. A megszálló csapatok kivonulása után, ha nagy nehézségek árán is, de sikerült biztosítani a kendergyár beindulásához szükséges feltételeket. Táblázatunk húszas évekre vonatkozó metszetéből az derül ki, hogy 1924-ig alig haladta meg a kender területe az 1000 kh-at. Időközben nagy változások zajlottak le, 1921-ben a gazdaság saját kezelésébe vette át a kendergyárat. 10 Nem önszántából tette ugyan —a szerződés felbontásának körülményeire visszatérünk—, de a lépés hasznosnak bizonyult. Hasznosnak még akkor is, ha a házikezelés első évei csak szaporították a ménesbirtok gondjait. Ugyanis a bérlő leromlott, elhanyagolt gépi berendezést adott át — ilyen felszereltség mellett éppen elég volt 1000 kh termésének feldolgozása. A mezőhegyesi igazgatóság nehéz körülményei ellenére hozzáfogott a gyár teljes felújításához. A rekonstrukció 1927-ben fejeződött be. 11 Bár adataink hiányoznak, más források bizonyossá teszik, hogy ettől az évtől kezdett ismét emelkedni a kendertermelésre fordított terület. 12 A válság idején a gabona rovására mintegy 250 holddal ismét emelkedett a vetésterület. A terület kiterjesztése akkor zajlott le, amikor országosan legszűkebbre zsugorodott a kender vetésterülete. A változtatásra képes intenzív üzem reflexe volt ez. 107
