Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)
Ipari növények - Kender
25. táblázat A ménesbirtok kenderterületeinek alakulása 1921—1937 9 Év Szálkender Az ossz. kenderterület arányában Magkender Az ossz. kenderterület arányában Az összes kender területe Év kh D-öl % kh • -Ö1 % kh D-öl % 1921 1923 1924 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 800 835 853 1144 1249 1337 1364 1068 957 1244 1112 1298 519 628 1369 1143 772 739 118 800 355 80,0 80,7 81,0 76,5 83,8 82,0 82,7 64,9 63,3 69,4 70,7 200 200 200 350 241 294 284 577 555 550 461 1277 1467 1241 946 741 3 232 20,0 19,3 19,0 23,5 16,2 18,0 17,3 35,1 36,7 30,6 29,3 1000 1035 1053 1495 1491 1631 1649 1646 1512 1794 1573 1298 519 305 1236 1143 413 85 859 803 587 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 A minisztérium a szálkendertermelés további emelését kívánta 1934-ben. Ezt az igazgatóság már elhárította, hivatkozva az áztatókapacitás véges voltára. 13 1934-ben másfajta változás zajlott le. Az összes területből korábban átlagosan 20 %-kal részesülő magkender aránya hirtelen 35 %-ra ugrott. Ebben az évben a ménesbirtok 300 hold magkender termesztésére kötött szerződést a Növénytermelési Hivatallal. 14 Miközben a gazdaság hivatásának megfelelően minőségi vetőmaggal támogatta a magánüzemeket, igen jó üzletet is kötött. A magtermelőt nemcsak az árutőzsdei I. osztályú ár illette meg, hanem a nemesítési felár is. Korszakunk végéig sem a kendertermelés volumene, sem a termelés belső aránya nem változott lényegesen. E rentábilis növénytermelési ágon keresztül a ménesbirtok egyszerre volt eszköze, s mint üzem haszonélvezője az állam kendertermelést támogató politikájának. Az ismertetett előzmények után nem maradhat el a gazdaság által alkalmazott termesztés-technológiai eljárások vázlatos bemutatása. A mezőhegyesi vetésforgóba a tavaszi árpa és a búza közé illesztették be a kendert. Előveteményként bármelyik korán betakaruló növény megfelelt volna. Ugyanakkor a kender által beérett, gyommentes állapotban hátrahagyott talaj kimondottan kedvezett a kalászosoknak. A kender előveteményének korai aratása után elég idő maradt az őszi talaj-előkészítésre. Az őszi mélyszántással 250—300 q istállótrágyát juttattak a talajba. Erős istállótrágyázás nélkül nem lehetett kendert termeszteni, mert a kender talajzsaroló növény, főként a termőtalaj nitrogénkészletét meríti ki. Tavasszal, porhanyó vetőtalaj kialakítása után fogtak a vetéshez. Mivel a kender érzékeny a tavaszi fagyokra, nem siettek vele, még akkor sem, amikor az időjárás erre lehetőséget adott volna. Az évente ismétlődő igazgatói utasításoknak megfelelően március végén, április elején kezdődött meg a vetés. 15 Magkendernél 8—10, szálkendernél 35 kg vetőmagot számítottak egy holdra. Ennek megfelelően a szálkender sorai sűrűn, egymástól 11,8—15,8 cm távolságban futottak. A magkendert jóval ritkábban, 47,4 cm-es sortávolsággal vetették. 16 A kender nem igényelt jelentősebb vetésápolást. Ha kelés után gyomosodás fenyege108
