Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Gabonatermesztés

Emellett a zab a kifejezetten igénytelen növények közé számított, még az üzemtani munkák is elfogadottnak tartották kevésbé trágyázott, majoroktól távol eső táblákra való vetését. Természetesen ez sem használt a korszak terméseredményeinek. A zab hosszabb tenyészideje következtében fokozottan megsínylette az aszályos nyarakat. Mutatja ezt a termésátlagok szélső értékei közötti nagy különbség: 9,6 q, 137,1%. A ménesbirtok zab szemtermésének mennyisége 14 300 és 31 800 q között mozgott. A takarmányként is használt zabszalma holdankénti átlaghozama 17,4 q volt.

62 Utoljára meg kell említenünk a „pótlékgabonát", a kölest. A harmincas években, hatalmas ingadozás mellett 8 q-s kölesátlagtermést produkált a ménesbirtok. Ugyanezen időszak országos átlagánál 2,9 q-val, 56,8%-kal többet.

63 A mezőhegyesi ménesbirtok gabonagazdaságának eredményeit értékelik az összehasonlító adatok. A négy fő gabonaféle termésátlagát tekintve a ménesbirtok 85—90%-kai múlta felül az országos, 50%-kai a hazai nagybirtok, 25—30%-kai a Csanád, Békés megyei nagyüzemek átlagát. Tény, hogy Mezőhegyesen a legjobb gabonatermő területek állottak rendelkezésre, de az azonos üzemi és hasonló táji adottságok között működő gazdaságokat is 25—30%-kal felülmúlták a ménesbirtok eredményei. Ezek a termésátlagok közelítették — esetenként meg is haladták — Hollandia, Dánia, Belgium gabonaátlagait. A kialakult összkép rendkívül kedvező, de nem lenne teljes, ha elmulasztanánk a korábbi ménesbirtokkal való összehasonlítást. Mint az a tőkeviszonyok tárgyalásánál is bebizonyosodott, a ménesbirtok számára a legpontosabb mércét korábbi önmaga jelentette. Az 1907 és 1916 közötti 10 év, valamint a vizsgált korszak termésátlagait tartalmazza 75. táblázatunk. Az első világháborút megelőző — részben abba belenyúló — időszakhoz képest egyedül a búza termésátlaga nőtt jelentős mértékben. A közel 1/5-ös növekedés ebben a stagnáló időszakban igazán nagy jelentőségű. A rozs átlaghozamának növekedése a már tárgyalt kiszorulása miatt inkább elméleti, mintsem gyakorlati eredmény. A favorizált növények között nem szereplő zab csekély emelkedése nem meglepő. Váratlan viszont az, hogy a tavaszi árpa termésátlaga csökkent. A gabonafélék termésátlagainak összehasonlító adatsorai is nyilvánvalóvá teszik, hogy az a rapid fejlődés, amely a múlt század végén a ménesbirtokot magával ragadta, korszakunkra megtört. Jelentős előrelépés csak a földművelésügyi kormányzat által támogatott búzatermelésben következett be. 15. táblázat A gabonafélék termésátlaga Mezőhegyesen 1907—1916 és 1920—1938 között

64 Gabonaféleség 1907—1916 1920—1938 Különbség A különbség aránya* Gabonaféleség q/kh % Búza Rozs Árpa (tavaszi) Zab 11,6 11,3 14,9 12,4 13,8 12,3 14,1 12,8 + 2,2 + 1,0 —0,8 + 0,4 + 19,0 + 8,8 —5,4 + 3,2 * 100% minden esetben az 1907 és 1916 között elért eredmény. 78