Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború között – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 1. (Gyula, 1987)

Birtokigazgatás

A szertár, mint ipari eredetű anyagokat biztosító intézmény, elsősorban a gépműhely és az építészet anyagszükségletét szerezte be, de biztosította a földművelés és állattenyésztés ipari jellegű eszköz- és anyagszükségletét is. Pl. a kasznárság által tárolt és kezelt, majd kerületeknek kiadott vetőmagok pácolásához szükséges pácolószereket a szertár szerezte be és továbbította a kerülethez.

35 Elsőrendű feladatai közé tartozott a központban lévő raktárak kezelése, a gép-, anyag-, szerszámnyilvántartások összesítőinek vezetése. A szertár az igazgatóság hatáskörének szigorúan alárendelt egység volt, rendelést csak a legszükségesebb esetben és csak kis tételben adhatott ki igazgatói előzetes engedély nélkül.

36 A kasznárságénál kisebb feladatkörére utal, hogy a szertári intézőséget mindössze egy felügyelői állású szertáros jelentette. A kasznárság és a szertár feladatköre nem különült el teljesen, sőt előfordultak átfedések. A helyi irányítás struktúrájára tekintve, a gazdaságosság szempontjából is indokoltnak látszott volna a tervezett számtartói hivatal felállítása, amely összefogta volna a vásárlásokat, eladásokat. Raktár, elosztó funkcióval kapcsolódhatott volna hozzá a szertár. A termelést legalsó szinten irányító intézőségek hatáskör szerint azonos állásúak voltak, ágazatilag viszont elkülönültek. A ménesbirtoki igazgatás azonos hatáskörű, azonos funkciójú egységei a szántóföldi termelést és álattenyésztést irányító kerületi intézőségek voltak. Tőlük különálló kezelés alatt állt az önálló végtermék létrehozására alkalmas erdészet és a belső vagy külső értékesülésre készárut előállító ipari vertikum. A kilenc gazdasági kerület élén egy-egy felügyelői, főfelügyelői állású kerületvezető állt, mellettük egy vagy két segédtiszt és egy gyakornok dolgozott. Egyetlen kerületi intézőséghez sem tartozott négy személynél több. Ez a kis létszámú apparátus ellátta a háromnégyezer holdas kerület növénytermesztésének és állattenyésztésének irányítását az adminisztrációval együtt. Természetesen a kerületi intézőségek minden majorban tapasztalt, gyakorlati szakismerettel alaposan felvértezett szegődményesekre támaszkodtak, akik számadóként, majorgazdaként, öregbéresként a munkában részt véve irányítottak egy-egy munkafolyamatot. Az egy évszázadon keresztül folyamatosan végzett erdősítések nyomán kialakult másfélezer holdas szórt és sáverdők ügyeit, a telepítéstől a kitermelésig, két főből álló erdészet fogta össze. A szó szoros értelmében csak összefogta, mert az erdőkkel kapcsolatos munkát az erdészeti intézőség előterjesztései szerinti igazgatósági utasításra a kerületek végezték. Ez az intézőség nem rendelkezett saját szegődményesekkel. A gépműhelyi, az építészeti és a kendergyári intézőség által ellátott feladatokat nem is szükséges részletezni. A két első a birtok számára szükséges munkákat végzett, míg a kendergyár, amely korszakunkban házi kezelésben volt, az 1300 holdon termesztett kendert dolgozta fel. Az ipari üzemek ugyanúgy az igazgatóság közvetlen irányítása alatt állottak, mint a kerületek, önállóságuk jottányival sem volt nagyobb. A szerényen gépműhelynek nevezett, de gépgyári méretű üzem vezetését egy műszaki tanácsosi állású gépműhelyvezető és egy gépészmérnök látta el. Az építészeti intézőség egy szintén műszaki tanácsosi állású építészt takar. Két személy, egy kendergyárvezető és egy segédtiszt irányította az önálló üzemnek megfelelő kendergyárat. Külön kisebb egységet képezett az állatkórház, egy főnökállatorvos és egy állatorvos irányításával. Feladatkörét a beteg egyedek gyógyítása és a megelőzés jelentette. Minden hónapban sor került a ménesbirtok teljes állatállományának megvizsgálására. Korszakunkban lényeges változás nem következett be, egy félig önálló egység, a központi lóistálló kezelőség vált ki 1936 júÜusától a belsőmezőhegyesi intézőségből. Feladata a központi lóistálló felügyelete, a tisztviselők fogatellátása, valamint a szimentáli szarvasmarha- és a lótörzskönyv vezetése lett. Utóbbi feladat a birtok törzskönywezetésének összefogását jelentette. Az állattenyésztés felügyeletének irányításával megbí40