Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
Lindlékkel együtt a maga korában országszerte ismert Zöldi Márton író-színész és családja estjét.38 Az újonnan épült állami elemi iskola berendezése javára az állami leánypolgári növendékei Virágálom címmel („allegorikus játék versben, dalban, táncban”) mutattak be nagy sikerű darabot. A nyilvános főpróbával együtt négy előadást megért produkció szereplői között ott találjuk Lindlék társaságának hat polgárista bakfis tagját, köztük egyik visszaemlékezőnket, Deimel Ilonkát.39 A napló később is megemlékezik gyermek-színielőadásokról. Hangverseny Legtermészetesebb, ha egy zongoratanárnő hangversenyre jár. Tegyük hozzá: ameny- nyiben teheti, ami ezúttal valószínűleg nem az anyagi áldozathozatalon, hanem a város viszonylag szegényes kínálatán múlott. A vizsgált időszakban illendő rokoni vagy baráti kísérettel összesen húsz alkalommal hallgatott koncertet Lindl Etelka. Ez a szám azonban sokféle alkalmat rejt, nemcsak pódiumelőadásokat. Közéjük számoljuk az említett „óvoda hangversenyét, több „szanatóriumi hangversenyét. Az utóbbiak bevételét, akár a bálét, az épülő szanatórium javára ajánlották föl40 és a „zsidó hangversenyét (napló), azaz „héber dalest”-et (újság),41 az általunk azonosítani nem tudott gimnáziumi hangversenyeket (1909,1910). Mindezek tartalmáról, színvonaláról, műsoráról a naplóból szinte semmi nem, a Békés tudósításaiból kevés konkrétum derül ki. Egyetlen csoport különíthető el, neves prímások gyulai fellépése, melynek alapján a zenetanárnőt a korabeli hazai populáris zene kedvelőjének is tarthatnánk, akinek módja volt néhány élvonalbeli képviselőjét hallgatni Gyulán. így nem meglepő, bár csak egyszer jegyzi föl a naplójába, hogy egy színházi este után a Komlóba mentek „cigányt hallgatni”. Dankó Pista korábbi évek sikeres szereplései után 1902. június 17-én lépett föl utoljára társulatával a városban, az év novemberben hívei már jótékony estet rendeztek, hogy a nagybeteget segítsék.42 Szerepel a naplóban Fráter Lóránt (1906), akinek a föllépése éppen egy főispáni beiktatással esett egybe, és az előzőkhöz képest mára kissé elfeledett Kóczé Antal is (1906). A neves katona-karmester, Bachó István vezénylését 1906 szeptemberében három este hallgatták a Lindl hölgyek az Erkel Színkörben és a Komló Szálló nagytermében.43 Végül ebbe a sorba tartozik, a Kálmán Farkas gyomai református lelkész, dalköltő és neves zenetörténész síremlékére gyűjtő emlékhangverseny a vármegyeháza nagytermében, amelyen többek közt felolvasott a költőként ismert Szabolcska Mihály temesvári lelkész, Zerkowitz Rudolf pedig zongorázott.44 38 Békés 1907. ícbr. 2. 39 Békés 1909. jan. 17., febr. 21. 40 Békés 1903. ápr. 26., máj. 3. 41 Békés 1906. máj. 13. A tudósítás előadókörúton lévő kamarakórusról szól, amely nagy sikerrel, négyszer lépett föl a helyi zsinagógában. 42 Békés 1902. jún. 22., nov. 30. 43 Békés 1906. szept. 8. A tudósítás feltűnően tartózkodó, de azt megemlíti, hogy Wagncr-opera- részleteket is hallhatott a közönség. 44 Békés 1907. márc. 19. 27
