Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
Zongoravizsga A zártkörű házi hangversenyek közé tartozik. A tanárnő tanítványai családtagok és ismerősök jelenlétében mutatták be tudásukat minden évben május végén vagy június elején a Lindl-házban vagy Kun doktor közeli házában, később az ugyancsak baráti családnál, Szabó Emiléknél. Megjegyezzük, hogy a saját otthonban vagy a háznál tartott zongoraóráknak nincs nyoma. Feltehetően és joggal munkavégzésnek minősíthette a naplóíró, ezért nem regisztrálta. Tornavizsga A korabeli kisvárosok sportéletének oly jellemző eseményén, mely társasági alkalom is volt, kétszer vett részt a naplóíró (1908 és 1909 júniusában). A második alkalomról szóló tudósítás szerint a gimnázium udvarán „nagyszámú díszes közönséget vonzott” a tanévzáró vizsgák sorába illeszkedő nyilvános „tornaünnepély”, melyen az iskola növendékei tornamutatványokat és sportjátékokat mutattak be. Az esemény társasági jellege mellett valószínűleg az ismerős családok gyermekeinek szereplése is érdekelhette a naplóírót. Nem kellett csalódnia, egyikük, az ifjabb Hoffmann Mihály, Lindlék unokaöccse második díjat nyert.45 Jótékony tevékenység Nincs lehetőség országos kitekintésre, de sejthető, hogy általános jelenség, hogy a korabeli helyi polgárság jelentékenyen részt vett a legkülönfélébb ügyek — mint eddig is láttuk — változatos formájú jótékony pártolásában. További, itt megválaszolhatatlan kérdés, vajon ez a tevékenység milyen arányban állt anyagi lehetőségével, illetőleg milyen sikerrel járt? Ezúttal a szabadidőben végzett önkéntes ingyen munkát vesszük számba. Említettük, hogy az idősödő Lindl Etelka szabad idejének jelentős részét karitatív ténykedés töltötte ki. Ennek előzményei az általunk bemutatott korban a Wenckheim család alapítványain működő fiú árvaházban (1874), illetőleg idős szegény nők men- helyében (1879) évente többszöri részvétel a segélyosztásban (elsősorban ruhakiosztásban). Ezeknek az 1870-ben alapított, a gyulai egyesületek körében igen tekintélyes nőegylet adott szervezeti keretet. Alkalmanként estélyeket, „thea-estély”-t is rendeztek.46 1905. október 7—8-án a Lindl hölgyek a népkerti pavilonban a nőegylet jótékony célú kézimunka-kiállításának rendezésében vettek részt, egyúttal „fölszolgálást” is végeztek. A helyi lap így harangozta be: „remélhetőleg kedves találkozási helye lesz a közönségnek a délutáni órában”.47 A naplóban nyoma van még egy hasonló célú kézimunka- (1909) és egy képkiállításnak (1910) is, amelyen a vármegyeháza nagytermében 60 ismert festő mutatta be alkotásait. Ugyancsak jótékony munkát végzett 45 Békés 1909. jún. 13. 46 Békés 1903. jan. 11.; Schcrer 1938: II. 171., 257.; Implom 1931. 47 Békés 1905. okt. 8. 28
