Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján

Madarász: ugyancsak a kisjenői főhercegi uradalom gazdatisztje.

Pókáné Ritzinger Terézia („Riza néni”) a Lindl mama testvére. Férjével Ujszászon (Pest m.) éltek, a férj a báró Orczy-uradalomban (Nagygöbölyjárás-puszta) gazdatisztként állt alkalmazásban. Egyik leányuk, Teréz („Riza”) Gyulán bálozott unoka- testvéreivel. Később Dessewffy Arisztid felesége lett, operaénekesi pályát futott be. Másik leányuk, Erzsébet („Erzsi”) Kossuth László budapesti orvoshoz ment feleségül. A közeli rokon újszásziakról a gyulai visszaemlékezők nagyon keveset és homályosan tudtak, mert bár Lindlék évente hosszabb időre vendégeskedtek náluk, a naplóból nem derül ki, hogy ők a látogatást intenzíven viszonozták volna, ami valószínűleg a gyulaiak gyöngébb anyagi helyzetén múlott.

Czédly János („Czédly”) (Újkígyós, 1884-) előbb kisjenői, majd csorvási gazdatiszt. Mint fiatalember többször tett látogatást a Lindl-házban. Apja Wenckheim Krisztina grófnő jószágigazgatója volt. Cz. Péter szintén gazdatiszt, talán testvérek voltak. L. még Aignerék.

A Szekér família a vidék egyik legkiterjedtebb, régi gazdatiszti családja volt. A Böhm Miklós apósaként fentebb említett Szekér Mihály (1816 k.—1907) hatvan éven át szolgált a kisjenői és a kétegyházi uradalomban. Gyászjelentésén a még élő három gyermeke mellett 23 unokája és 15 dédunokája neve szerepel. Felesége, Wieland Franciska (1819 k.—1884) valószínűleg szintén gazdatiszti családból származott. Mindhárom fiuk az apa foglalkozását választotta. Sz. Károly kétegyházi szám tartó (1850- 1898) és Szentes Kornélia Sz. Pál szülei voltak. Sz. Gyula (1846-1924) pályája csúcsán gróf Almásy Dénes összes hitbizományi uradalmának jószágfelügyelője és igazgatója. Érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend lovagja lett. 1888-ban vette feleségül Te- rényi Jolánt (1861-1930), Terényi (eredetileg ipolyi Stummer) Lajos leányát. Terényi Békés megye országgyűlési képviselője és másodalispánja (1849, 1861—1862), különben Ipolyi Arnold történész, r. kát. püspök fivére volt. A harmadik Szekér fiú, Lajos (1853—) Mezőtúr-Pusztapón szolgált jószágigazgatóként. Sz. Etelkával Böhm Miklós kétegyházi uradalmi tisztségviselő feleségeként találkoztunk. Sz. Mária férjéről, Kiss Antalról közelebbit nem tudunk. Szekér Pál („Pali”) az Almásyak uradalmi tisztje, Szekér Gyula fia volt. Pál fiatalemberként járogatott a Lindl-házba. A társaságból nősült, 1907-ben Hoffmann Máriát (1886-1978), II. Mihály és Bodoki Jolán leányát vette feleségül. Mint láttuk, az asszonynak már a dédapja is gazdatiszt volt. A férj így került atyafiságba többek között felesége másod-unokatestvéreivel, Lindl Etával és Jolánnal. Az utóbbiak pedig jó barátaikkal, Böhmékkel. A kapcsolatok azonban korábban is élénken fennálltak. Szekér Mihály nagyszámú leszármazottai közül csaknem bizonyosan többen megfordultak a Lindl házban. Általunk föloldani nem tudott keresztnevek rejthetik őket.

Összegző megjegyzés. A gazdatisztek magánvállalatok (tőkés magángazdaságok) alkalmazottai, de nem magántisztviselők. A naplóból kirajzolódó hangsúlyos társasá47