Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
gi jelenlétüket bizonyára nyomatékosította, hogy Lindl Etelka családja közülük való volt.111 Lelkészek és pedagógusok A naplóíró mély római katolikus vallásosságához képest kevésnek látszik, hogy alig néhány látogatását őrzik feljegyzései a gyulai plébánosnál, Lindenberger Jánosnál, aki viszont az évtized végén néhányszor megjelent a Lindl-házban.112 „Dombiék”: a Lindl hölgyek szoros baráti kapcsolatot tartottak a házukhoz közeli parókián lakó Dombi Lajos (1853-1920) református lelkész családjával. Dombi 1902—1913 között az ország legnagyobb kiterjedésű református egyházmegyéjének, a békés-bánátinak az esperese volt. A verseket is író, különben visszahúzódó, búskomor természetű lelkész társaságba nem járt, nincs nyoma, hogy Lindléknél megjelent volna. Felesége, az eredetileg katolikus uzoni Béldy Mária és gyermekeik annál inkább: Ilonka, Pál, ifjabb Lajos (katonatiszt, később művész rajztanár) és felesége, Gallacz Paula („Palcsi”). A Dombi és a Gallacz fiatalság gyakran együtt jelent meg a társaságban. Megfordultak Lindléknél Rácz Károly református lelkész, vallástanár és Enyedy Sándor segédlelkész is.113 Münch Szilárd („a tanár”) paptanár 1907—1912 között tanított a gyulai római katolikus gimnáziumban és többször előadott az Uránia rendezvényein, ahol a közönség soraiban a Lindl család is helyet foglalt. Néhány látogatása összefügghetett azzal, hogy édesanyja lehetett a Lindlné barátnői közé tartozó „Münch néni”, testvérei az egyszeregyszer föltűnő Münch Gyula és Laci, valamint a „Münch lányok”. Egyszer találkozunk, valószínűleg első vizittel, Károlyi Gábor gimnáziumi tanár nevével, aki 1909-1941 között tanított Gyulán.114 „Bekker néni” (Becker) B. Endre gyula-németvárosi tanító felesége lehetett.115 Uzon Mariska magániskolái, Rácz Mariska római katolikus tanítónő, Bay Blanka tanítónő néhányszor tűnnek föl a Lindl-házban. Összegző megjegyzések. Feltűnően kevés a pedagógus kapcsolat. Lehetséges magyarázata, hogy viszonylag későn, 1903-ban alakult gimnázium Gyulán. Nemcsak a lelkészek, hanem csaknem mindnyájan a pedagógusok is egyházi alkalmazottak voltak. 111 A gazdatiszteknek az uradalmak modernizálásában vitt szerepét a korabeli források számon tartották. (Márki 1895: II. 830-832.) Utóbb az osztályharcos marxista kritika egyetemlegesen a sötét lelkű kizsákmányolok kategóriájába szorította a nem lebecsülendő társadalmi és kulturális szerepet betöltő réteget. Történetének átfogó bemutatására eddig nem került sor. 112 Lindenberger Apor Vilmos közvetlen elődje volt, Gyuláról Debrecenbe került, ahol 1920 után a nagyváradi püspökség csonka-magyarországi részének apostoli kormányzója lett. 113 Dombiék pártolták az asszony rokonát, Gödry Ilonát, aki néhányszor szerepel a naplóban. Az esperes megígértette Enyedyvel, hogy feleségül veszi, ő azonban korábban másnak udvarolt, és az esküvő reggelén a vonaton Gyulára tartva, agyonlőtte magát (1910). Az eset hatalmas megdöbbenést okozott városszerte. 114 A gyulai Állami Erkel Ferenc Gimnázium évkönyve 1957: 12. 115 Nem tudjuk, volt-e köze az apai ágon gyulai származású Lükő Gábor néprajztudóshoz, aki 1909-ben B. néven született. 48
