Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
zárni sem lehet. A megyei kaszinó választmányának például tagja volt a zsidó Reizner gyufagyáros, pénztárosa pedig Kóhn Dávid, a polgári korszak évtizedeken át tekintélyes, vezető újságírója.140 Visszautalunk rá, hogy a Lindl hölgyek meghallgatták a helyi zsinagógában az előadó körúton hangversenyt adó „héber” kórust. A naplóban szereplők között egyetlen azonosíthatóan román van, a későbbi író, a görög katolikus Liviu Rebreanu, ám ő nem gyulai, nem is környékbeli. A gyulai és környékbeli románságból nem tudjuk, mennyien számíthattak bele az „intelligenciá”- ba.141 A naplóban gyakrabban szereplő családok jelentős hányadának van német neve, előde vagy rokona, monarchiabeli, birodalmi, hazai eredetű egyaránt, különben viszonylag ritkán őslakosnak mondható gyulai. A képzettebb németek különböző időkben és motivációval jöttek Gyulára, akár végleges letelepedés szándékával, akár ideiglenesen (pl. katonatisztek). Szembetűnő a kisvárosi polgárság németeket befogadó készsége, egyszersmind a németeknek, a kiegyezés korát köztudomásúlag jellemző asszimilációs hajlandósága. Tudjuk, hogy több családban a naplóírás idején még rendszeresen használták a német nyelvet. Nyilvánvaló a Lindl család német eredete is, bár származásuk földrajzi helyét legfeljebb sejthetjük a pozsonyi eredetű Hoffmann rokonság kapcsán.142 Becslésünk szerint a helyi társadalmi elitbe emelkedő, őslakosnak számító gyulai magyarok (katolikusok és reformátusok egyaránt) hozzávetőleges aránya sem magasabb, mint a németeké. Végül a szláv származást lehet legkevésbé pontosan azonosítani. Névelemzések erőltetése nem célravezető. Néhány megyebeli, valószínűleg szlovák eredetű családra a Lindl kapcsolati háló evangélikus tagjainál utaltunk. Asszimilációjuk a németekéhez hasonlóan alakult. A naplóból kibontakozó képnek lehet olyan olvasata, hogy a kapcsolati háló mutat ugyan társadalmi hierarchiát, ha abból hiányzik is a szigorú kasztosodás, a társaság határai pedig nemhogy nem merevek, sőt rétegzettsége igen összetett. Erre kézenfekvő magyarázatul kínálkozik, hogy a kisváros társadalmának a polgári magja viszonylag nem volt népes. Az egyes csoportok, rétegek óhatatlanul közelebb éltek és álltak egymáshoz, mint a nagyobb és differenciáltabb polgári lakosságot magukba foglaló településeken, a „történelmi középosztály” pedig — mint említettük - gyenge volt. Mielőtt azonban fenntartás nélkül elfogadnánk ezt a tételt, ismerkedjünk meg két kortársi véleménnyel. „Hamisítatlan igazi nemes demokrácia uralkodott a város társadalmi életében, amely kiterjedt egyrészről a szorosan vett értelmiségre, nevezetesen a tisztviselőkre, szabad pályán lévő honoráciorokra, másrészről a kereskedők és 140 Békés 1906. márc. 5. Több név és a tagság azonosítására nem volt lehetőségünk. 141 Például a Békés községbeli ortodox vallású Popovics Jusztin 1873-1906 között, tehát éppen a lendületesen urbanizálódó Gyulának volt a főjegyzője és polgármester-helyettese. Ugyanezen a poszton utóda, Bucskó Koriolán szintén román származású volt. Az Arad megyei Kisjenőn, Lindlék előző lakhelyén 1914-ben több román ügyvéd élt (Kisjenői és Erdőhegyi Naptár 1914 évre. Összeáll. Rosentahl Pál, Kisjenő, é. n.). 142 Talán összefügg a magyarosodási hajlammal, hogy a Lindl leányok a XIX. sz. közepén még olvasott Dugonics András regényhőseinek nevét kapták. 58
