Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
árvaszék, számvevőszék stb.), sem az állami (kerületi, területi stb.) hivatalok és hatóságok (pl. pénzügyigazgatóság, adóhivatal, törvényszék) tisztviselői karakteres társasági megkülönböztetésének nincs nyoma. Különben a visszaemlékezők utaltak a „törvény- székiek”, de különösen a „pénzügyiek” alacsonyabb társadalmi rangjára. Ám sem erről, sem a fizetési osztályokba soroltságról nem derülnek ki részletek a napló-bejegyzésekből. A Lindl család minden hivatalnokcsoporttal ápolt baráti kapcsolatot. Katonaság Kliment Gyula (Julius) (1836—1906) eredetileg ulánus osztrák katonatiszt, bécsi, több nemzedéken át hivatásos katonacsaládból származott. Gyulára helyezésekor vizitelt Csausz Lajos (1806-1866) megyei főorvosnál, a Wenckheim család orvosánál, így ismerte meg feleségét, Csausz Szidóniát (1849—1917). Miután leszerelt és Gyulán letelepedett, alpénztárnoki állást kapott a vármegyénél. Ebből és a hozományban kapott fölbirtokból éltek.82 A Kliment—Csausz házaspár gyermekei szoros barátságot tartottak Lindl Etelkával: Margit (1869-1949) Ladies László jogász felesége lett, Ferenc (1870—1922) („Duci”) nem nősült meg, Gabriella (1871-1931) („Midi”) Mattiassi Alajoshoz ment férjhez, Márta (1876-1951) („Pici”).83 „Az ezredesék” a naplóban Schnörch Gyula (Julius) ezredest és családját jelenti. A Gyulán letelepedő hivatásos osztrák katonatiszt magyarul gyengén beszélt. A naplóírás idején a városban állomásozó 2. sz. magyar királyi honvéd gyalogezred parancsnoka.84 Lánya, Olga a Lindl kisasszonyok barátnője. Első férje Zakariás nevű ezredorvos volt.8S A másik Schnörch leány, Erna. Dömötör Béla katonatiszt dunántúli református papi családból származott, feleségül vette Erkel Máriát („Mici”, „Dömötörné”), aki közel lakván Lindlékhez, szoros barátnőséget ápolt Etával. A házaspár lánya, a naplóban csecsemőkortól szereplő „Babus” Gyenes István (1897—1972) Pest megyei főszolgabíróhoz ment feleségül.86 „Vendörferék”: csak Vendörfer Imre katonatisztet azonosítottuk, aki gyakori látogató volt Lindléknél, később tábornoki rangig emelkedett.87 Szilassy Géza százados a Békés megyei közéletben több nemzedéken át vezető szerepet játszó Terényi (Ipolyi Stummer) család sarját, T. Katát vette feleségül. 82 A köznemesi származású Cs. Lajos feleségének (Schwachoffer Anna) nagyapja Mainzból vándorolt be és 1790 körül megalapította Pesten a híres belvárosi Kristóf patikát. Cs. Lajos unokatestvére, Cs. Márton a pesti egyetem anatómiaprofesszora volt. 83 D. Nagy András: Beszélő épületek. Gyulai Hírlap, 1992. júl. 3. 84 Fia, „Génó” (Jenő, Eugén) altábornagyi rangig vitte. Az 1950-es évek végén, közel 90. életévéhez, magam személyesen ismertem, mint a már említett Endrődy Lilla angoltanárnő férjét. 85 Másodszorra Endrődy Géza gyulai rendőrkapitányhoz ment férjhez, akinek a testvérei voltak az előbb említett E. Lilla és a már szintén említett Hubayné E. Ilma, H. Miklós író édesanyja. Az ő nevük nem szerepel a naplóban. 86 Gyenes István 1945 után a Nemzeti Parasztpárt képviseletében Pest megye alispánja lett, 1956- os forradalmi szereplése miatt börtönbüntetésre ítélték (Viczián 2007: 202.). Leányuk, Judit Maiéter Pálhoz ment feleségül. 87 A Rákosi-korszakban építőipari segédmunkásként halt meg. ICöpösdi Rózsi iparművész volt a felesége. 38
