Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
Lindl Etelka az országosan elsőként Gyulán alapított állami gyermekmenhelyben is („árvaház”). Ismeretterjesztő előadások, kiállítások A budapesti Uránia ismeretterjesztő társaság 1901-től rendezett dia- és mozgóképekkel kísért, olykor jótékony céllal rendezett előadásokat Gyulán.48 Ezeket — az évtized vége felé sűrűbben — Lindlék is látogatták. Eleinte kizárólag vetített képekkel kísért országbeszámolók szerepeltek a repertoárján. Később a legváltozatosabb témájú természet- és társadalomtudományi témákat kínáltak. Az évtized végén szaporodó látogatások valószínűleg összefüggnek azzal, hogy a család baráti köréhez tartozó „Münch néni” fia, M. Szilárd fiatal paptanár gyakran adott elő.49 Bár kapcsolataik között ipari, kisiparos szálra nem akadtunk, sokoldalú érdeklődésük jeleként 1903 augusztusában a Lindl család megtekintette a nyári színkör kiürített nézőterében a nagyszabású gyulai ipari kiállítást.50 Helybeli egyéb programok Nyilvános társas alkalmak voltak például a naplóírás évtizedében létesített gimnáziumban a „felolvasás”-ok. Nem világos azonban, ki és milyen szövegeket olvasott föl, mely célból (ismeretterjesztő előadás, szépirodalmi szöveg bemutatása). Múzeumban egyszer, vándorcirkuszi előadáson háromszor járt Lindl Eta. Látta az országos hírű vívómesterek közreműködésével zajló, karitatív célú sportbemutatót, a „vívóakadémiá”-t.51 Feltűnően kevés a naplóesemények között a politikai-közéleti vonatkozású. „Este Nuszbekéknél voltunk fáklyásmenetet nézni” — olvasható 1906. május 2-án. A parlamenten kívül alakult „darabont kormány” bukása után kinevezett új főispánt fogadták Gyulán tüntető ünnepléssel. A felvonulást a városközpontban lakó baráti család ablakaiból nézték a Lindl hölgyek.52 Bő négy év múlva, 1910. május 15-én ez a beírás került a naplóba: „a Népkertben voltunk Lukács beszédét hallgatni”, azaz Lukács György egyik korábbi főispán, a város leendő országgyűlési képviselője kortesrendezvényén vettek részt a szavazati jog nélküli hölgyek.53 Végül néhány, a naplóban társtalan és rendhagyó eseményt említünk. Elsőként a kor udvarlási szokásainak jellemző megnyilvánulását: „éjjel volt szép zene az ablak alatt, M. búcsúzott” (1907. júl. 3.). A szerenádot a baráti társaság egyik katonatiszt tagja adta. Tegyük hozzá, nem rosszmájúságból, hanem a „történeti valóság” kedvéért: a harmincadik évében járó kisasszonynak! 48 Békés 1904. dec. 4. A Békésvármegyei Közművelődési Egyesület támogatásával ugyancsak a szanatórium javára hirdettek előadást. 49 Békés 1908. nov. 15., nov. 29. 50 Kóhn 1903. 51 Békés 1907. aug. 7. 52 Békés 1906. máj. 6.; Héjjá 2002: 42-43. 53 Kóhn 2004: 58-60. 29
