Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján
majd az ő meghívására mentek a kaszinóba „mulatni”, táncolni. Éjfél után két órakor kerültek haza. Az időpont azért különös, mert az új épület ünnepélyes avatására éppen egy héttel később került sor. Még tartott a hely újdonsága, amikor Daimel Sándor vármegyei főjegyző, későbbi alispán, majd főispán hívta a Lindl lányokat a kaszinóba vacsorázni, ahol most fél háromig maradtak (1906. dec. 15.). Bálok és nyilvános táncmulatságok A farsangban rendezett bálok a korabeli kisvárosokban mindenütt jelentős eseményszámba mentek. Gyulán a vármegyeháza díszterme adott helyet a legfényesebbeknek, legrangosabbaknak. A század első évtizedében csaknem minden évben sor került legalább egy olyan táncestélyre, amely a megye és a város nagyszabású „elite bál”-ja lett. Létrejötte mindenekelőtt attól függött, vállalkoznak-e megszervezésére önkéntes rendezők, sikerül-e tekintélyes védnököt megnyerni, s ha adódott társadalmi vagy jótékony cél, a siker szinte biztos volt. Köszönhetően a névtelen tudósító ügybuzgalmának, ő valószínűleg Kóhn Dávid volt, a Békés című hetilapból jól rekonstruálható az alkalmak kelléktára és forgatókönyve, bennünket azonban elsősorban a Lindl hölgyek részvétele érdekel. Számos utalás, adat tanúskodik arról, mennyire szeretett Etelka hálózni, habár a napló idevonatkozóan is szűkszavú.25 A naplóban szereplő első nagy bál a Lukács főispán által kezdeményezett, a gyulai határban létesülő tüdőszanatórium javára rendezett „első szanatóriumi bál”volt 1902. február 1-jén. A nagy sikerű estély igen magas bevétellel zárult. A helyi lap tudósítója szerint emberemlékezet óta a legnagyobb és legszebb jótékony eseménye volt a városnak. Lindl Eta és Joli az első négyest táncoló 70 pár közt voltak.26 1904-ben a legelőkelőbb összejövetel a „gyulai honvédtisztek bálja”volt. Az 1902- es megyebállal szemben, amikor a Lindl lányok a táncosok, édesanyjukat a földszinten helyet foglaló kísérők között említette az újságbeszámoló, most egyedül Etelka van jelen, mégpedig a karzaton. A táncosok között találjuk a közeli barátnőt, a kétegyházi Böhm Mariskát, és ott van valószínűleg mindkettőjük gardedame-jaként Böhmné.27 1906-ban az újjáalakult Korcsolya Egylet javára a „korcsolya bál”-on „a legelitebb megyei báli publikum” volt együtt. A Lindl nővérekkel és unokatestvérükkel, az újszászi Póka Rizával a táncosok, a két mamával a kísérők között találkozunk.28 1907-ben politikai tüntetési színezettel, a grófi pár és három grófkisasszony részvételével rendezték 25 Húgához írt, egyetlen fennmaradt levele (1904. jan. 18.) nagy részben báli pletykákat tartalmaz: ki kivel, mennyit táncolt, udvarlások, eljegyzések hírei (Corvin János Múzeum, Gyula. Ladics-hagyaték, 82.1489. irattári szám). 26 Békés 1902. jan. 26., febr. 2. Lukács György főispán kezdeményezte, hogy a tüdővész által különösen sújtott Békés megyében épüljön föl az ország első „népszanatórium”-a, amelynek Gyula városa biztosított helyet a Fekete-Körös galériaerdejében. Költségeinek jelentős részét országos mozgalom és egyesület segítségével közadakozásból gyűjtötték össze. 1907-ben fogadott először betegeket (Scherer 1938:11.286-288.). 27 Békés 1904. febr. 14. 28 Békés 1906. jan. 21., márc. 4. 22
