Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Kosa László: Polgári élet Gyulán a XX. század elején. Kisvárosi kapcsolatrendszer, társas alkalmak, baráti körök egy napló alapján

meg a magyar ipar védelmére megalakult Tulipánkert Szövetség megyei szervezete javára a „tulipán bál”-at. Lindl Eta és Jolán a táncolok között vannak.29

A bálozás gyakoriságának nemcsak a család csonkasága, hanem a Lindl kisasz- szonyok éveinek múlása is gátat szabhatott. Bár az utóbb említett alkalmon már a 30. életévében járt Eta. Nem tudjuk, vajon a korabeli, számára mérvadó közvélemény miként fogadta, hogy még mindig a férjhez menendő hajadonok között találkozott vele. Bálozásának az előkelő „megyebál”-ok és „tiszti bál”-ok mellett gyakrabban voltak színhelyei a kisebb, de ugyancsak társasági eseménynek számító mulatságok. A rendszerint jótékony céllal rendezett nagy bálokra hetekkel az időpont előtt hirdetés útján árusították a jegyeket, nem tudni azonban milyen módon „szűrték meg” a közönséget, ha egyáltalán szükség volt rá, hiszen „illetéktelenek” aligha gondoltak részvételre. A Lindlék által látogatott „casino estély”-ek a nagy bálokkal szemben hivatalosan is zártkörűek voltak, a megyei kaszinó tagjai és vendégeik vehettek részt. Ezért és a helyiségek befogadóképessége miatt közönségük is kisebb volt. Viszont az őszi és a farsangi báli szezonban többször megrendezték, s ha a résztvevők jól érezték magukat, másnap (vasárnap) reggelig, sőt délig eltartott.30

1903. január elején Gyulán alakult meg a Kisdedóvók Országos Egyesületének Békés megyei köre. A vármegyeháza dísztermében lebonyolódó hivatalos részt „óvodai hangverseny” követte, majd este, bevételével az egyesületet támogató „zártkörű táncestély”, az „óvónők bálja” zárta az eseménysorozatot.31 A Lindl hölgyek részt vettek a hangversenyen, az esti bálon azonban nem. Talán mert a kevésbé előkelő népkerti Pavilonban rendezték, talán mert igen közeli időpontban került sor a jótékony segélyezést szolgáló „nőegyleti estély”-re, ahol megjelentek.32 Lindl Etelka táncestély- kedveléséről tanúskodik, hogy egy ízben a lakásukhoz közel eső Újvárosi Olvasókör húsvéthétfői báljára is elment, holott társasági köréből annak törzsközönsége kiesett. Egy ízben pedig Kétegyházán is járt „úri bálon”. (Különben nem célunk a naplóban szereplő összes táncmulatság számbavétele.) Az évtized vége felé bizonyára az életkorral és családi állapottal összefüggően eltűnnek a naplóból a táncmulatságok, sőt csaknem teljesen a nyilvános szórakozóhelyek látogatása. Az utolsó 1910. január elején a kaszinóban egy „thea”.

Tánciskolát egyetlenegyszer említ a naplóíró (1907), de azt nem örökíti meg, kinek a kedvéért vagy miért kereste föl.

Házi mulatság, házi muzsika

Míg a bármely körben rendezett bálokon alkalmi, ünnepi ruhát kívánt meg a társas élet, a néhány résztvevővel rendezett „házi mulatság”-okhoz, házi „zeneestély”-ekhez

29 Békés 1907.jan. 20.

30 Beszámoló néhány, a Lindlék részvételével zajlott kaszinó estélyről: Békés 1902. febr. 9., febr. 16., ápr. 13., 1906. nov. 4. A fölsorolás ezúttal sem teljes.

31 Békés 1903. jan. 4., 11. Az alakuló gyűlést György Aladár neves publicista nyitotta meg, egyik szónoka Dapsy Gizella (fentebb idézett) szeghalmi óvónő volt.

32 Békés 1903. jan. 11.

23