Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Basics Beatrix: A biedermeier életkép-példák és megoldások
barátot, Markó Károlyt is megelőzve. Az 1838-as nagy árvíz idején ismét Erdélyben, Kolozsvárott dolgozott, innen a magyarok által nagy számban látogatott híres fürdőhelyen, Gräfenbergben tett eleget az ott időző vendégek megrendeléseinek. Visszatérve az 1840-ben létrehozott Pesti Műegylet tevékenységébe kapcsolódott be, s több mint két évtizedig volt a vezetőség tagja. Ekkor készült Galambposta című képe, amely mindmáig egyik legismertebb és legnépszerűbb festménye. A zsánerképek ettől kezdve állandó részei lettek tevékenységének. De folytatta az Itáliában megtanult vízfestést is - pest-budai látképek sora örökítette meg a fejlődő, változó városokat, Pest-Buda mindennapi életét és eseményeit. A portrék, amelyekkel legkorábbi sikereit aratta, s amelyek révén — saját megfogalmazása szerint is - meg tudott élni festészetéből, megmaradtak elsődleges feladatként. Politikusok, főpapok, művésztársak, a közélet szereplői, sőt az uralkodócsalád tagjai az ábrázoltjai, és úgy tartották, akit Barabás nem festett, rajzolt meg, nem is volt érdemes a megörökítésre. 1842-ből származik az az önarcképe, amely jellegzetes megfogalmazása művész-öntudatának, részleteivel jól érzékelteti társadalmi helyét, közéleti jelentőségét, sőt tehetős mivoltát is. 1843 nyarán európai körutazást tett, képtárakat, híres gyűjteményeket látogatott meg, s Londonban Sir Thomas Lawrence tett rá nagy hatást — műveit másolta, írásaiban is megemlékezett róla. 1846-ban magyarországi koncertkörútja alkalmával megfestette Liszt Ferenc portréját, s ekkor rendelték meg tőle Batthyány Lajos arcképét is, amelyet mellkép és egész alakos változatban is elkészített. Az ebben az évben megnyíló Magyar Nemzeti Múzeum ügyének legfőbb támogatóját, József nádort is megörökítette nagyméretű, a háttérben a pesti Duna-partot bemutató képen. A Vásárra menő oláh család, vagy az Egy utaxó cigánycsalád Erdélyben című életképei is ez idő tájt születtek, utóbbit a „nemzeti polgári őrsereg” vásárolta meg a József nádorról elnevezett nemzeti képtár számára, amely a Magyar Nemzeti Múzeum magyar festőket bemutató gyűjteményének gyarapítására jött létre. Barabás Miklós Galambpostá]i.t több változatban is megfestette, de Borsos József és Marastoni Jakab is megörökítette ugyanezt a témát.5 Barabás az 1840-es műegyleti kiállításon mutatta be a képet a közönségnek, 1843-ban Heckenast Gusztáv Kari Malknecht acélmetszetében az Iris című lapban közölte illusztrációként, 1852-ben a Bilder aus Ungarn című albumban jelent meg, 1859-ben ennek magyar nyelvű kiadásában, Vajda János szövegével. A forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek csaknem mindegyikéről készített portrét Barabás — Petőfi, Kossuth, Batthyány, Görgei, a tábornokok képmásai mellett az első kormány csoportképei közül is a legismertebb az övé (utóbb saját lánya másolta a kőrajzot). Mellettük vannak olyan jelenetek, amelyek a kortárs eseményábrázolások közé sorolhatók, akár korábbi műve, A Lánchíd alapkőletétele (csak 1864-ben készült el végleges változata), és eddig nem nagyon volt még a szakmának 5 Barabás Miklós: Galambposta. 1840. Olaj, vászon, 100,5x82,5 cm. Magántulajdon. Borsos József: Vázlat a Galambpostához. Olaj, vászon, 16,8x14,3 cm. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz: KM.64.101. Borsos József: Galambposta. 1855. Olaj, vászon. 130x100 cm. Magántulajdon. 138
