Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)

Basics Beatrix: A biedermeier életkép-példák és megoldások

barátot, Markó Károlyt is megelőzve. Az 1838-as nagy árvíz idején ismét Erdélyben, Kolozsvárott dolgozott, innen a magyarok által nagy számban látogatott híres fürdő­helyen, Gräfenbergben tett eleget az ott időző vendégek megrendeléseinek. Vissza­térve az 1840-ben létrehozott Pesti Műegylet tevékenységébe kapcsolódott be, s több mint két évtizedig volt a vezetőség tagja. Ekkor készült Galambposta című képe, amely mindmáig egyik legismertebb és legnépszerűbb festménye. A zsánerképek ettől kezd­ve állandó részei lettek tevékenységének. De folytatta az Itáliában megtanult vízfestést is - pest-budai látképek sora örökítette meg a fejlődő, változó városokat, Pest-Buda mindennapi életét és eseményeit. A portrék, amelyekkel legkorábbi sikereit aratta, s amelyek révén — saját megfo­galmazása szerint is - meg tudott élni festészetéből, megmaradtak elsődleges feladat­ként. Politikusok, főpapok, művésztársak, a közélet szereplői, sőt az uralkodócsalád tagjai az ábrázoltjai, és úgy tartották, akit Barabás nem festett, rajzolt meg, nem is volt érdemes a megörökítésre. 1842-ből származik az az önarcképe, amely jellegzetes megfogalmazása művész-öntudatának, részleteivel jól érzékelteti társadalmi helyét, közéleti jelentőségét, sőt tehetős mivoltát is. 1843 nyarán európai körutazást tett, képtárakat, híres gyűjteményeket látoga­tott meg, s Londonban Sir Thomas Lawrence tett rá nagy hatást — műveit másolta, írásaiban is megemlékezett róla. 1846-ban magyarországi koncertkörútja alkalmával megfestette Liszt Ferenc portréját, s ekkor rendelték meg tőle Batthyány Lajos arcké­pét is, amelyet mellkép és egész alakos változatban is elkészített. Az ebben az évben megnyíló Magyar Nemzeti Múzeum ügyének legfőbb támogatóját, József nádort is megörökítette nagyméretű, a háttérben a pesti Duna-partot bemutató képen. A Vásárra menő oláh család, vagy az Egy utaxó cigánycsalád Erdélyben című életké­pei is ez idő tájt születtek, utóbbit a „nemzeti polgári őrsereg” vásárolta meg a József nádorról elnevezett nemzeti képtár számára, amely a Magyar Nemzeti Múzeum ma­gyar festőket bemutató gyűjteményének gyarapítására jött létre. Barabás Miklós Galambpostá]i.t több változatban is megfestette, de Borsos József és Marastoni Jakab is megörökítette ugyanezt a témát.5 Barabás az 1840-es műegy­leti kiállításon mutatta be a képet a közönségnek, 1843-ban Heckenast Gusztáv Kari Malknecht acélmetszetében az Iris című lapban közölte illusztrációként, 1852-ben a Bilder aus Ungarn című albumban jelent meg, 1859-ben ennek magyar nyelvű kiadá­sában, Vajda János szövegével. A forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek csaknem mindegyi­kéről készített portrét Barabás — Petőfi, Kossuth, Batthyány, Görgei, a tábornokok képmásai mellett az első kormány csoportképei közül is a legismertebb az övé (utóbb saját lánya másolta a kőrajzot). Mellettük vannak olyan jelenetek, amelyek a kortárs eseményábrázolások közé sorolhatók, akár korábbi műve, A Lánchíd alapkőletétele (csak 1864-ben készült el végleges változata), és eddig nem nagyon volt még a szakmának 5 Barabás Miklós: Galambposta. 1840. Olaj, vászon, 100,5x82,5 cm. Magántulajdon. Borsos József: Vázlat a Galambpostához. Olaj, vászon, 16,8x14,3 cm. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz: KM.64.101. Borsos József: Galambposta. 1855. Olaj, vászon. 130x100 cm. Magántulajdon. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom