Erdész Ádám: Egy gyulai polgárcsalád világa. Tanulmányok a Ladics família történetéből - Gyulai füzetek 18. (Gyula, 2011)
Németh Csaba: Üdülési szokások a „boldog békeidők"-ben
Németh Csaba Üdülési szokások a „boldog békeidők ' -ben Tanulmányunkban a millenniumi ünnepségektől az I. világháború kitöréséig tartó, boldog békeidőnek tekintett korszak nyaralási, üdülési szokásait szeretnénk vázlatosan bemutatni a Ladies család képeslapjai alapján. Bevezetésként talán nem lesz haszontalan, ha szólunk a szabadidő kialakulásáról, arról, hogy mióta is járnak az emberek nyaralni, illetve arról, hogy miről tanúskodik egy-egy üdülőhelyről feladott képeslap. A szabadidő fogalmának kialakulását Kosa László egyik érdekfeszítő tanulmánya ismerteti.1 Bár középkori főuraink sem vetették meg a szórakozás, kikapcsolódás fürdőhelyek nyújtotta élményeit, ottani időtöltésüket mégsem nevezhetjük egyszerűen üdülésnek.2 Ez mindennapi életük, nemesi reprezentációjuk szerves részét képezte. Nem gondolták úgy, hogy ilyenkor szabadságon lennének. Az utazás drágasága, a vele járó kellemetlenségek (rossz utak, rázós szekerek) és veszélyek (rablók, illetve járványok) a többi társadalmi réteg számára nem tették elérhetővé, de igazán vonzóvá sem a kikapcsolódás ilyen formáját. Jobbára csak akkor keltek útra, ha valami miatt muszáj volt elindulniuk. A helyzet a polgári életforma térhódításával kezdett megváltozni. Egy hivatalnoknak már nem kötetlen volt a munkaideje, hanem órányi pontossággal behatárolt. O már ki tudta venni a szabadságát. Ha kellőképp megfizették, élhetett a szabadidő nyújtotta utazási, szórakozási lehetőségekkel. Ezzel párhuzamosan, a vasúthálózat kifejlődésével az utazás olcsóbbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá, vagyis egyre vonzóbbá vált. Fürdőhelyeink gyökerei így a reformkorra vezethetők vissza. Míg akkor jobbára előkelőbb nemeseink gyülekezőhelyeiként szolgáltak, a kiegyezés utáni gazdasági fejlődésnek köszönhetően vendégseregükben egyre erőteljesebbé vált a polgári réteg súlya. A századfordulón már egy kispolgár is megengedhette magának, hogy családostul ellátogasson egy üdülőhelyre. Aligha véletlen, hogy ez az időszak, a nyaralás tömegessé válásának kora vált a képeslap megszületésének, s a lapküldés általánossá válásának idejévé. A képeslapok elődjének tekinthető a családi alkalmakra, borítékban küldött köszöntőkártya, majd a XIX. század elejétől divatossá váló illusztrált levélpapír. Megjelenésüket a postai levelezőlap előzte meg. A világ első levelezőlapját a húsz szónál rövidebb közlemények elküldésére 1869. október elsején az osztrák-magyar postaigazgatóság vezette be. Művészi feladók már az első lapokat saját rajzaikkal díszítették. 1 Kosa 2003. 2 A példát itt is királyaink szolgáltatták: Nagy Lajos Diósgyőrt, Zsigmond Tatát, Mátyás pedig Visegrádot egyfajta nyári rezidenciaként használta. Török kori főembereinkről is tudjuk, hogy a harcok során megfáradt csontjaikat előszeretettel kúráltatták a felvidéki fürdőkben. 125
