Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

lehetett menni, mint a gyulai volt. A gazdagodó mezővárosra jellemzően Scherer Ferenc 1415 és 1566 között, a vár elestéig (kihagyva az egri és az erdélyi egy­házmegye lakosait) 39 biztosan, vagy neve alapján gyaníthatóan gyulai illető­ségű hallgatót mutatott ki a bécsi és a krakkói egyetem diáknévsoraiból. 31 Azzal a kérdéssel, hogy a Gyulai családnevűek vajon valóban gyulai ille­tőségűek-e - mint a Scherer által számba vettek többsége - fogunk még találkoz­ni, de mindjárt itt, első fölvetődésénél rögzítjük álláspontunkat. Bár a korabeli ország területén városunkon kívül még három Gyula nevű önálló település jö­het számba (Kisgyula - Baranya m., ma Belvárdgyula része; Szőlősgyula, Ugocsa m.; Kolozsgyula, Kolozs m.), Schererrel együtt valószínűnek tartjuk, hogy az egyetemre járó Gyulai nevűek békés-gyulai születésűek, illetőségűek, a mi Gyulánkon jártak iskolába vagy hosszabb ideig ott tartózkodtak. Ez a névválasztás korszakunkban ténylegesen általános volt, rendszerint az egye­temre beiratkozáskor kerítettek sort rá. Álláspontunkat erősíti, hogy a másik három Gyula földrajzilag viszonylag elzárt, apró település volt a XVI. század­ban és maradt a XX. században is. Nem kivétel a korszakunkban városunkhoz hasonlóan szintén oppidum jogállású Szőlősgyula sem. Békés-Gyula 2500­3000-re becsült lakosságnál sokkal kisebb, néhány száznyi lélekszámra kell gondolnunk mindhárom másik helységnél, ami még kisebb esélyt ad a Gyulai nevűek hozzájuk kötődésének. 32 Minthogy a bécsi és a krakkói egyetem egy ideig türelmes volt a refor­mációval szemben, az 1520-as évek végén és az 1530-as években még számol­hatunk falaik között protestáns vonzalmú magyarországi hallgatókkal is. Utóbb az ő peregrinációjuk Wittenbergbe, majd a reformátusoké Heidelbergbe vezet, amit Scherer már rendszeresen nem szemlézett. Az általa kimutatott 39 név viselőjéből 1540 után mindössze egy folytatott tanulmányokat, ami nyilvánva­lóan tanúskodik a bécsi és krakkói universitas protestánsoktól való elzárkózá­sáról és a reformáció eszméinek gyulai előretöréséről. 33 A zarándi egyházmegye monográfusa, Rácz Károly bő fél évszázaddal Scherer előtt figyelt föl a gyulai iskolából kikerülő wittenbergi diákokra. Sze­rinte Gyulához kötődők tizenheten tanulhattak a reformáció városában az 1530­as és az 1560-as évek között. Néhány adatát azonban kétségesnek tartjuk és nem tudjuk, milyen alapon magyarázza azokat. Például Batizi András refor­mátor, evangélikus prédikátor és énekköltő gyulai tanulóskodását nem látjuk bizonyítottnak. 34 Egyébként Rácz elsőként gyűjtötte össze a gyulai protestáns iskola taná­rainak és tanulóinak névsorát. Az eddig nem említett nevesebb személyek közt találjuk Balsaráti (Bassarági) Vitus János (1529-1575) neves orvos-teológus és író, wittenbergi és páduai diákot. Az előkelőbb Csanád megyei nemesi csa­31 Scherer I. 99. - Ugyanezt a módszert alkalmazza Karácsonyi nyomán a ferences barátok nevének elemzésekor 1484-1579 között (Scherer I. 95.) Rácz Károly i. m. 191. hasonlóan jár el. 32 Vö. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. Bp. 1993. 441. 33 Scherer I. 99. 34 Rácz Károly i. m. 38-50., különösképpen 40-42.

Next

/
Oldalképek
Tartalom