Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 17. (Gyula, 2008)

II. Fejezet. A reformáció Gyulán és környékén

lehetett menni, mint a gyulai volt. A gazdagodó mezővárosra jellemzően Scherer Ferenc 1415 és 1566 között, a vár elestéig (kihagyva az egri és az erdélyi egyházmegye lakosait) 39 biztosan, vagy neve alapján gyaníthatóan gyulai illetőségű hallgatót mutatott ki a bécsi és a krakkói egyetem diáknévsoraiból.

31 Azzal a kérdéssel, hogy a Gyulai családnevűek vajon valóban gyulai illetőségűek-e - mint a Scherer által számba vettek többsége - fogunk még találkozni, de mindjárt itt, első fölvetődésénél rögzítjük álláspontunkat. Bár a korabeli ország területén városunkon kívül még három Gyula nevű önálló település jöhet számba (Kisgyula - Baranya m., ma Belvárdgyula része; Szőlősgyula, Ugocsa m.; Kolozsgyula, Kolozs m.), Schererrel együtt valószínűnek tartjuk, hogy az egyetemre járó Gyulai nevűek békés-gyulai születésűek, illetőségűek, a mi Gyulánkon jártak iskolába vagy hosszabb ideig ott tartózkodtak. Ez a névválasztás korszakunkban ténylegesen általános volt, rendszerint az egyetemre beiratkozáskor kerítettek sort rá. Álláspontunkat erősíti, hogy a másik három Gyula földrajzilag viszonylag elzárt, apró település volt a XVI. században és maradt a XX. században is. Nem kivétel a korszakunkban városunkhoz hasonlóan szintén oppidum jogállású Szőlősgyula sem. Békés-Gyula 25003000-re becsült lakosságnál sokkal kisebb, néhány száznyi lélekszámra kell gondolnunk mindhárom másik helységnél, ami még kisebb esélyt ad a Gyulai nevűek hozzájuk kötődésének.

32 Minthogy a bécsi és a krakkói egyetem egy ideig türelmes volt a reformációval szemben, az 1520-as évek végén és az 1530-as években még számolhatunk falaik között protestáns vonzalmú magyarországi hallgatókkal is. Utóbb az ő peregrinációjuk Wittenbergbe, majd a reformátusoké Heidelbergbe vezet, amit Scherer már rendszeresen nem szemlézett. Az általa kimutatott 39 név viselőjéből 1540 után mindössze egy folytatott tanulmányokat, ami nyilvánvalóan tanúskodik a bécsi és krakkói universitas protestánsoktól való elzárkózásáról és a reformáció eszméinek gyulai előretöréséről.

33 A zarándi egyházmegye monográfusa, Rácz Károly bő fél évszázaddal Scherer előtt figyelt föl a gyulai iskolából kikerülő wittenbergi diákokra. Szerinte Gyulához kötődők tizenheten tanulhattak a reformáció városában az 1530as és az 1560-as évek között. Néhány adatát azonban kétségesnek tartjuk és nem tudjuk, milyen alapon magyarázza azokat. Például Batizi András reformátor, evangélikus prédikátor és énekköltő gyulai tanulóskodását nem látjuk bizonyítottnak.

34 Egyébként Rácz elsőként gyűjtötte össze a gyulai protestáns iskola tanárainak és tanulóinak névsorát. Az eddig nem említett nevesebb személyek közt találjuk Balsaráti (Bassarági) Vitus János (1529-1575) neves orvos-teológus és író, wittenbergi és páduai diákot. Az előkelőbb Csanád megyei nemesi csa31 Scherer I. 99. - Ugyanezt a módszert alkalmazza Karácsonyi nyomán a ferences barátok nevének elemzésekor 1484-1579 között (Scherer I. 95.) Rácz Károly i. m. 191. hasonlóan jár el. 32 Vö. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. Bp. 1993. 441. 33 Scherer I. 99. 34 Rácz Károly i. m. 38-50., különösképpen 40-42.