Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)

Jegyzék Gyula várának jövedelméről és bevételeiről tételes számítással 1525. január 5. és február 5. között (Gyertyaszentelő környékén)

37. Az említett négy falucska egyenként köteles a várat, az alio- 16 diumot és a kerteket ölelő kerítést javítani, amely munka [értéke], ha fizetnék 38. A gyulai zsellérek kötelesek minden egyes, az allodiumon lévő 16 terményt elcsépelni tized részért, amelyből a vár nyer 39. A vár mellett fekvő Szélhalom

30 faluból kötelesek a vár részére 200 allodiális ellátást [nyújtani], tetszés szerint egy alkalommal 100, más alkalommal kitesz 200 Ft-ot 40. A fent említett vámokból származnak fatálak, dézsák, desz- 31 kák, kötelek, só, alma, körte, dió és más gyümölcsféleségek, értékük 41. Simánd

31 köteles adni az úrnak a várhoz fazekakat, kelyheket, 12 üstöket, és más, a tűzhelyhez (kályhához) tartozó cserép készítményeket, amennyi szükséges, értékük kitesz 42. Az összes, várhoz tartozó faluban élő minden egyes jobbágy 80 Szent Miklós,

32 az Úr születésének

33 és húsvét ünnepe

34 táján köteles adni házanként egy kenyeret és egy jó tyúkot, amely kitesz Az egész oldal kitesz 309 6. oldal 43. A várhoz tartozó, Gyulán és Váriban

35 élő halászok a konyha- 200 ra, a várnagyok, az udvarbíró valamint a várban tartózkodó más familiárisok ellátására kötelesek a pénteki és a böjti napokon az egész évre elegendő halat [adni], amely értéke 44. Kerülnek a várhoz az ispánok hivatalából juhok, ökrök, disz- 200 nók és lovak, amelyeket magyarul „Budosso barom"-nak vagy 30 Lásd 26. sz. jegyzet. A német nyelvű változat alapján Szélhalom lakói az allodiumon állatokat tartottak, amelyből az uradalomnak haszna származott. Az állatok leadásakor bizonyos százalék jövedelemben részesültek. 31 Lásd 4. sz. jegyzet. 32 December 6. 33 Lásd 19. sz. jegyzet. 34 Mozgó ünnep. Az első tavaszi holdtölte utáni vasárnap. 35 Lásd 4. sz. jegyzet.