Blazovich László: Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV–XVI. századi történetéből – Gyulai füzetek 16. (Gyula, 2007)

A gyulai uradalom 1525. évi jövedelemjegyzéke

kat fizetség fejében ugyancsak igénybe vehették a jobbágyok, amelyeket talán kenderáztatóként, vagy más célokra használhattak. Más árkokban viszont mesterséges halastavat létesítettek, itt helyezték el a halászok által beszolgáltatott halakat,

24 amelyeket elsősorban a várbeliek étkezésekor fogyasztottak, de minden bizonnyal jutott belőlük eladásra is. A tavak, illetőleg mocsarak területe a különféle madarak élettere volt. Vadászták őket,

25 amelyből az uradalomnak ugyancsak szép jövedelme származott. Későbbi forrásból ismeretes, hogy a doboziak húsvétkor 200 vadmadarat tartoztak adni a vár részére.

26 Az erdőkből több módon nyertek jövedelmet. A jobbágyok tűzrevalót és építési anyagot termelhettek ki, ezen túlmenően az uradalom fát adott el, és több helyen: Gyulán, Váriban, Keszin, Vadászon, Sámolykeszin, és Dobozon makkoltattak, ami a kiterjedt tölgyerdők bizonyítéka.

27 Ne felejtsük el, hogy az uradalom egy része már a sztyeppe és erdős övezet határán feküdt. A doboziakat egyébként egy 1559-es dika szerint faszén szolgáltatásra is kötelezték.

28 Az erdei vadászat ugyancsak hasznot hozott az uradalomnak.

29 Az erdőket őrizték, erdőőri feladatokat láttak el például a doboziak.

30 A vár közelében vadasparkot tartottak fenn,

31 ahol szarvasokat tenyésztettek. Közelebbit ennek helyéről nem tudunk. Ménest vagy ménesbeli lovakat szintén tarthattak, a belőlük származó jövedelem 1000 forintot tett ki.

32 Hogy itt az uradalmi ménes mellett másokról is szó van, nem deríthető fel. A bírságok, amint az 1520-as rendtartásból kiderül, egyrészt a bíróságokon, másrészt a falusi bírók által kirótt büntetéspénzekből tevődtek össze.

33 A beszedett összeg nagyobb lehetett, mert belőle az uradalmi tisztségviselők is részesedtek. Ide tartozik - bár nem kifejezetten bírság - a kóborló jószágok, forrásunk szerint „budossó barmok" ügye, amelyeket ha elfogtak, nem a gazdának, hanem a vár konyhájára voltak kötelesek átadni azok, akik rájuk találtak.

34 A vámból jelentős bevételhez jutott az uradalom. A bevétel, 917 forint az összes évi jövedelem nyolc százalékát tette ki. Vámhely állt Gyulán, Békésen, Simándon, Pülyön, Deesen, Vadászon, Sámolykeszin, Gyúrón és Váriban. Hogy hol állt rév-, illetve hídvám, és hol útvám, az nem derül ki a forrásból. Később arról értesülünk, hogy nemcsak pénzben, hanem árucikkekben is szedtek vámot. Ilyen módon fatálak, dézsák, deszkák, kötelek, só, alma, körte, dió és más gyümölcsfélék 31 forint értékben növelték az uradalom jövedelmét.

35 A vámhoz tartó24 Jj. 13. sz. 25 Jj. 45. sz. 26 BT II. 83. 27 GyO 78., Jj. 12. sz. 28 BT II. 83. 29 Jj. 46. sz. 30 BT II. 83. 31 Jj. 47. sz. 32 Jj. 28. sz. 33 Jj. 6. sz. Blazovich László 2006, 119-120. 34 Jj. 44. sz. 35 Jj. 5., 40. sz.