Szentmártoni Szabó Géza: Vörös Mihály: A bajnokok Vég-Gyula várában – Gyulai füzetek 15. (Gyula, 2005)

Thorny Tamás, Vég-Gyula várának bajnoka a történelemben és az irodalomban

tai közt, Derekegyház és Szentes részbirtokosaként említiTornayTamást.

10 Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött, az Illésházyak dubnici könyvtárából származó, 1721-ben készült kéziratos másolatban

11 ez olvasható: „Comitatus Congrad. Dicatus Anno 1561. Dicatore Stephani Földvary.... Szentes: Rita Nik. Dochypor 11, Step. Mut[n]oky por l,Tho.

Thorny por 25, Geor. Ramochay paup., Gasp. Nickky desit. ... Deregegyhaz:Tho.Torny por 23, Fr. Zay, Jo. Listy ac Matt.Viczmandy por 6." Az 171 l-ben másoló Alsókáldi Káldi Pál bizonnyal nem magától találta ki a Thorny családnév korabeli szokásos írásmódját. A névalak tökéletesen egyezik a már Eckhardt Sándor által ismertetett, a gyulai vár könnyűfegyverzetű lovaskatonáinak 1562. május elsejei számbavételéről szóló korabeli dokumentummal: „Capitaneatus domini Georgii Banffy equis 16.

TomasTorny equis 5 praesens;" 1564. május 8-án pedig: „Sub capitaneatu Georgii Banffy ii sunt équités: Georgius Banffy 16.

Thomas Thorny 6."

12 Ferdinánd király 1564. április 4-én kelt, Thornay Tamás és rokonsága számára kiadott birtokbaiktató parancsa említi először Szentest oppidumnak, azaz mezővárosnak.

13 A Károlyi-család birtoktörténetét tárgyaló és a Szentes városáról szóló, de eddig mellőzött szakirodalom is tud arról, hogy 1564-ben aThorny-család (azazThornyTamás) kapott új adományt Szentes város és Derekegyház felének birtokára.

14 Sőt arról is szó esik, hogy egy 1720-as kamarai összeírás szerint, a török időkben Szentest Kemény János birtokolta anyja, Thorny Zsófia révén. Fia Kemény Simon pedig ellentmondott 1723-ban Harruckern János György Szentes birtokába való beiktatásának. Ez utóbbi adatok teljes bizonyosságot jelentenek arra nézve, hogy a gyulai vitéz és későbbi lugosi és karánsebesi bán, Thorny Tamás Szentes egyik fő birtokosa volt, s feltehetőleg ott is született, valamikor az 1540-es években! 10 Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I. kötet. Bp., 1990. 11 Librum dicationis comitatuum, sive speculum illustrium familiarum totius Regni Hungáriáé...266b-267a. Fol. Lat. 292. szám. 12

\èress Endre: Gyula város oklevéltára. Bp., 1938. 358. és 379. 13 Oppidum 425. Szentes 1989. október. Műsorfüzet. Összeáll, és szerk. Bodrits István, bev. Barta Gábor. 14 Károlyi László: A Nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak története. II. kötet. Bp., 1911, 42-43, 51-52; Sima László: Szentes története. I. kötet. Szentes, 1914, 106.