Szentmártoni Szabó Géza: Vörös Mihály: A bajnokok Vég-Gyula várában – Gyulai füzetek 15. (Gyula, 2005)

Thorny Tamás, Vég-Gyula várának bajnoka a történelemben és az irodalomban

Ujabb adat került elő Toronyi, azaz Tornyi Tamás Vörös Mihály által elbeszélt és Kemény János által említett híres párviadaláról is, amelyet Eligánnal, az aradi török vitézzel vívott. Egy 1565-ös kémjelentés, amely a bécsi hadilevéltából került elő, a pontos időpontot is megadja: „Item 9 Augusti Tempore duelli Thomae Thorny Zanchak Bego Orodiensis donatos esse clipeos deauratos 4 emptos flor 16", azaz magyarul:Továbbá augusztus 9-én Thorny Tamás párbaja idejében az aradi szandzsákbégnek adatott négy aranyozott pajzs, melyet 16 forintért vásároltak.

15 Tehát e nevezetes párviadal 1565. augusztusában volt, a kétegyházi mezőn. Ez a dátum jó kiindulópontot jelent a históriában foglalt események kronologikus rendbe állításához. Thorny Tamás lugosi és karánsebesi bánságáról az 1578-1585 közti időből vannak publikált, de eddig figyelembe nem vett adatok.

16 Ezek közt olvasható „Thomas Thorny banus" Karánsebesen, 1578. dec. 10én kelt magyar nyelvű levele is. Egy ugyancsak mellőzött forrásból pedig az is kiderül, hogy Thorny Tamás 1587. karácsonya táján halt meg Lúgosban.

17 Azt még Komlovszki Tibor derítette ki, hogy Thorny Tamásról egy 18,5x15 cm-es színes portré található a Magyar Történelmi Képcsarnokban.

18 Úgy látszik, hogy Szigetvárhoz hasonlóan, a vele egyidejűleg ostromlott Gyula várának is kialakult a maga hősi mitológiája. A kortársak által gyűlölt, s az utókor által is megvetett Kerecsényi László várkapitány nem volt alkalmas a hősképzésre, jóllehet ő, a magyar hadtörténelemben példátlanul hosszú ideig, harmadfél hónapig, sikerrel védelmezte Gyula várát. Helyette Toronyi Tamás lett az kiválasztott bajnok, aki a gyulai hősöket szimbolizálhatta. A „Gyulai veszedelem" végül is, Zrínyi barokk eposza után másfélszáz esztendővel, népeposzként öltött formát. Előzményei 15 Bessenyei József: A gyulai vár számadása a kémkedésre fordított összegekről, 1565. = Hadtörténelmi Közlemények 1990, 3. szám, 103. 16 Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. I. kötet. Bp., 1877, 301-302; és III. kötet. Bp. 1878, 421-426. 17 Barabás Samu: A székely krónika. = Történelmi Tár 1880, 646. „Törni Tamás meghala karácson tájban, ki akkor Lúgosban vala." 18 CennernéWilhelmb Gizella: Vddemann-metszetek után készült olajportrék. = Folia ArcheologicaVIII. 1956, 181. Hibás felirata: „Illustrissimus comes Thomas Thorny Lugocensis et Karosztszebensis Banus. Anno 1620. Stat cuique sua voluntas."