Szentmártoni Szabó Géza: Vörös Mihály: A bajnokok Vég-Gyula várában – Gyulai füzetek 15. (Gyula, 2005)

Thorny Tamás, Vég-Gyula várának bajnoka a történelemben és az irodalomban

bajviadalokról szóló tudósító énekek, az 1566-os ostromot elbeszélő históriás énekek, és a Cantio de militibus pulchrahoz hasonló szerzemények lehettek. (Egy XVII. század eleji nótajelzés a Gyula veszedelme című, mára elveszett históriás énekre utal.) Az eposzképzés támogatója valószínűleg az erdélyi Kemény-család lehetett, bár erre ma még közvetlen bizonyíték nincs. Vörös Mihály műve, amely a Szigeti veszedelem eposzi fordulatait és nyelvezetét is utánozni igyekezik, a maga nemében jól sikerült alkotás; több szép részlete közül kiemelkedik Eligán öltözetének leírása (581598 sorok). A história szerzőjéről, a református vallású hódmezővásárhelyi asztalosmesterről is sikerült pontosabb adatokat gyűjtenem. Vörös Mihály nemesi származású családja a Bars vármegyei Agóról költözött a Hód vize mellé.

19 A népköltő valószínűleg 1758-ban, Agón született. 1772-ben Szegvárott igazolták nemességét.

20 Hódmezővásárhelyt ő és leszármazottjai a Kis utca városrészben laktak. A helybéli református anyakönyv szerint 20 éves korában, 1779. februárjában vette feleségül a 18 éves Szabó Katát (1760-1830. II. 12.) Öt fia és négy lánya született. Közel ötven éves, amikor 1807-ben, az ő neve alatt, Szegeden megjelent/1 bajnokok Vég-Gyula várában című népeposz. Ennek záróstrófájában azt írta magáról, hogy „csak tíz holnapig jártam oskolákat." Mostanában került elő egy eddig ismeretlen prózai művének két kézirata: Kapitány Sárvári Jánosnak és Támár Török Kiss Asszonynak szárazon és tengeren esett története, írta Ns Vöröss Mihály Hold-Mező Vásárhellyen anno 1812.

21 Ez a kalandos román ugyancsak a török hódoltság korában, mégpedig 1601ben kezdődik, amikor Henri Mercoeur herceg egy időre visszafoglalta Székesfehérvárt. Valós történeti szereplők a továbbiakban is felbukkannak benne, miként Pisky István, aki az 1580-as végén volt tihanyi várka19 Barna János-Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanád vármegyében. Makó, 1913, 224-225. - Fejérváry József: Vásárhely története a családok tükrében. Hódmezővásárhely, 1929. (Nem említik Vörös Mihályt!) 20 Bendefy László: Adalékok Vörös Mihály népköltő személyének ismeretéhez. = Békési Élet 1975, 209-215. - Somogy Megyei Levéltár, Folyamodványok, kérelemlevelek jegyzőkönyve. SML. IV 1. c. 21 OSzK, Kézirattár: Quart. Hung. 4407. (Poss: OSzK Sz. 619/138/1995.) A Pastinszky Antiquarium árverési katalógusa, XVI. 2003. november 27, 17 óra, Magyarok Háza, Budapest V, Semmelweis u 1-3., 38. lap, 86. tétel.