Szentmártoni Szabó Géza: Vörös Mihály: A bajnokok Vég-Gyula várában – Gyulai füzetek 15. (Gyula, 2005)

A bajnokok Vég-Gyula várában (a história szövege)

665 Toronyi postája előre elméne, Török Eligánnak hogy vezére lenne. Szemközben találja vad Eligán basát, Ezred magával jön, nem is látták mását, Midőn haladának Kétegyháza felé, 670 Toronyi postáját vette maga mellé.— Gyulai vitézek paripát ugratnak, Néha a seregből gyorsan kirúgtatnak. Ezt látván Eligán követtől kérdezte: Hallod-é, te jámbor, s közelebb idézte. 675 Mondd meg, ez-é vagy amaz áll csatára? Melyik veti fejét Marsnak kockájára? Melyre felel bátran Toronyi követje: Uram, a vitézség - mond - nem hetye-petye. Vitéz Toronyinak nem úgy jár Fakója, 680 Minden lépésiben tüzet ád patkója. Azonban a rendelt mezőre érének, Vitézi köszöntést egymásnak tevének. Törökök zendítnek sokféle muzsikát, Toronyi is fúttat harsogó trombitát. 685 Melynek hallására gyorsan kiugrata, Úgy, hogy még a föld is megrendült alatta. Másrészről Eligán, mint a könnyű evet, Odaszökik mellé, hogy nyerjen hírt s nevet. Síp- és trombitaszó másodszor hallatott, 690 S hogy a vitézeknek ismét jel adatott, Békességes tűrés tőlük eltávoza, Minden indulatjok mindjárt megváltoza. Hirtelen öldöklő fegyvereket rántnak, Dárdát, paizst s hegyestőrt kezekben tártnak, 695 Húsz fontos buzogányt szoríta övében Toronyi, s hegyestőrt villogtat kezében. Rettenetesképpen öszvenyargalának, Tüzes indulattal egymáshoz valának.